Dulácska Géza

(1838-1904) magyar orvos, szülész

Dulácska Géza, Dulátska (Ráckeve, 1838. január 15. – Budapest, 1904. április 3.) orvosdoktor és szülész.

Dulácska Géza
Született1838. január 15.
Ráckeve
Elhunyt1904. április 3. (66 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaorvos
SablonWikidataSegítség

Életútja szerkesztés

Dulátska Mátyás és Skudek Mária fia. Tanulmányait Pesten, Székesfehérvárott és Nagyváradon végezte. A pesti egyetemen 1862. január 6-án avattatott orvosdoktorrá. 1861-től 1865-ig a Rókus-kórházban mint segédorvos és alorvos működött; az 1864–65. évi hagymázjárványban oly szerencsésen alkalmazta e baj ellen a hidegvízgyógymódot és a jódkálit, hogy a halálozás 5–10% közt ingadozott az I. orvosi osztályon. Önfeláldozó munkálkodása közben maga is megbetegedett. 1866–67-ben a kolera kezdetétől fogva a Józsefváros kerületi orvosát, 1867–69-ben a Lipótváros kerületi orvosát helyettesítette hosszas betegségük alatt. 1871-ben a fegyencek kórházának helyettes főorvosa volt, míg az állam ezt a várostól át nem vette. Ezután mint magánorvos az 1872–73. évi kolerajárvány alatt részt vett a belvárosi vészbizottságban. A budapesti orvosi kör és a magyarországi biologiai társulat osztályelnöke, a pesti bölcsődeegylet és gyermekmenhely-egylet választmányának tagja; a magyar orvosok és természetvizsgálók állami központi választmányának 2. jegyzője s XIX. nagygyűlésének volt titkárja; a Nyilvános gyógyintézet járó betegek számára c. jótékony-egyletnek 1880-ban volt igazgatója. 1866. augusztus 25-én Pesten, a belvárosi plébánián házasságot kötött a nála tíz évvel fiatalabb Aigner Karolinával. Az egyik esküvői tanú Emich Gusztáv nyomdász volt, a másik Aigner Imre (1801-1878) jogász, Szeged város főjegyzője.[1]

Orvosi cikkei és értekezései szerkesztés

A Gyógyászatban (1861. A rostanya megolvadásának oka; 1862. Függérdag gümősödéssel szövődve, Gégelob, tüdőlob s tüdőlégdag; 1868. A gyermekek halálozása s a lelenczházak; 1869. A bölcsődék, Tüdőlob ritka esetei, 1870. A községek rendezéséről szóló törvényjavaslat 65. §-a; 1874. Görcsös légrekedés, Szoral-mérgezés és 1875–86. eredeti czikkeken kivül, számos tárczaczikk, fordított értekezés és lapszemle); az Államorvosban (1869. Az országos lelenczügyi társulat felirata a belügyminiszteriumhoz, Észrevételek a kórházak országos rendezéséhez; 1870. Egészségügyi hiba; 1874. Magyarország orvosairól, Mesterségesen készült borokról); a Hazánk és Külföldben (1871.), az Athenaeum Nagy Képes Naptárában (1871. Az emberi test elégése önmagától s szobánk porszemei.) stb.

Munkái szerkesztés

  • A Pickwick-klub hátrahagyott iratai. Dickens Károly után ford. Huszár Imre. Pest, 1863. 4 kötet (egy részét ő fordította)
  • Rüstig Zsigmond a brémai kormányos. Marryat után ford. Uo. 1864 (új kiadás. Bpest, 1874. 3. kiadás. Uo. 1885)
  • Egy fedél alatt. Hoffmann után ford. Uo. 1865
  • Az igazság napfényre jő. Hoffmann után ford. Uo. 1865
  • A becsületszó. Hoffmann után ford. Uo. 1866
  • A munka jutalma. Hoffmann után ford. Uo. 1866
  • A természet három országa különös tekintettel Magyarországra. Martin M. után átdolgozta a magyar ifjuság számára. Uo. 1871

Több orvosi értekezése jelent meg különnyombatban.

Szerkesztette s kiadta a Gyógyászatot és melléklapját az Államorvost 1874. jan. 3-tól 1886. okt. 2-ig; a Magyar orvosok és természetvizsgálók (XVIII–XXII. Előpatakon 1875, Máramaros-Szigeten 1878., Budapesten 1879. Szombathelyt 1880 és Debreczenben 1882, tartott gyűléseinek) Munkálatait (Gerlóczy Gyulával és 1882-ben többekkel együtt); a Napi Közlönyt 1879. aug. 25.-től szept. 2. Bpesten, végül a Budapest és környéke c. monografiát (Budapest, 1879. Gerlóczy Gyulával együtt.)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.