Főmenü megnyitása

Koordináták: é. sz. 47° 19′ 30″, k. h. 18° 55′ 15″ A Dunamenti Erőmű a hazai beépített kapacitás közel egyötödét (860 MW villamos) kitevő villamos teljesítményével és 560 MW hőszolgáltatási teljesítményével Magyarország legnagyobb gáztüzelésű erőműve. Szabályozó képességével stratégiai szerepet vállal a hazai villamosenergia-rendszer ellátásbiztonságában.

A Százhalombattán található erőmű 2009-ben 2631 GWh villamos energiát értékesített, továbbá a magyarországi rendszerszintű szolgáltatások közel egyharmadát adta.

A GDF Suez csoport környezeti politikájával összhangban, az elmúlt években számos korszerűsítés valósult meg. Az erőmű hat meglévő blokkja közül az egyiket úgy alakítja át, hogy hatásfoka 20 százalékkal nő. A Dunamenti Erőmű másik nagy projektje a termelésből kivont, elavult blokkjainak lebontása, amely környezetvédelmi, egészségügyi és biztonságtechnikai célokat is szolgál.

2014 júliusától a MET-csoport tagja, a MET Power AG vásárolta meg a GDF Sueztől az erőmű 74,8%-os tulajdonjogát.[1]

Az erőmű három, egyenként 207 méteres kéménye a város jelképévé vált. Tiszta időben akár a Bakonyból vagy a Mátrából is látszanak.

TörténeteSzerkesztés

A Dunamenti Hőerőmű Vállalat (DHV) létrehozásáról 1960-ban, a Dunai Kőolajipari Vállalat (DKV) építésének elindításával együtt született döntés. A beruházásokra az úgynevezett szénhidrogén program keretében került sor, mivel az 1950-es évek végén a KGST-ben alkalmazott ár- és elszámolási rendszer a széntüzeléssel szemben előnyösnek mutatta a szénhidrogén bázison termelt elektromos energiát. A program keretében a Szovjetunióból csővezetéken szállított kőolaj feldolgozására olajfinomítók, illetve ezekhez kapcsolódóan, olajtüzelésű erőművek építésére került sor.[2]

Az építkezés első üteme 1960-tól 1968-ig tartott, ekkor hét energiatermelő blokkot létesítettek, melyek beépített összes villamos teljesítménye 581 MW, hőszolgáltatási teljesítménye 370 MW volt. A második építési ütemben, ami 1970-től 1973-ig tartott, hat darab 215 MW-os olaj-földgáz tüzelésű kondenzációs blokk készült el, ezzel az erőmű összteljesítménye 1870 MW-ra, hőszolgáltatási teljesítménye 975 MW-ra nőtt.

Mindkét erőművi egységet alaperőműnek tervezték, mivel jó fizikai hatásfokuk alapján a 95%-os kapacitáskihasználás volt indokolt. Az 1970-es évek közepétől azonban az olaj világpiaci árának növekedése, melyet – némi késleltetéssel – a szocialista árrendszer is követett, fokozatosan megváltoztatta az üzemeltetés feltételeit. Az 1980-as évek végétől részben ezért, részben a Paksi Atomerőmű üzembe helyezése miatt, a DHV termelését a menetrendtartás és a csúcsrajáratás jellemezte. A kapacitáskihasználtság ennek hatására fokozatosan csökkent, egészen az 1990-ben elért 24,21%-os mélypontig.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Eladta a Dunamenti Erőművet a GDF Suez (origo.hu)
  2. A kor technológiai színvonalán valóban a nagyteljesítményű hőerőműben történő eltüzelés volt a finomítási végtermékek legcélszerűbb hasznosítási módja.

ForrásokSzerkesztés