Dzsitó japán császárnő

Japán 41. uralkodója

Dzsitó császárnő (持統天皇;Hepburn-átírással: Jitō tennó) (645–703. január 13.)[1] volt Japán 41. uralkodója a hagyományos öröklési sorrend szerint. Uralkodási ideje 686-tól egészen 697-ig tartott. Japán történelmében Dzsitó volt a harmadik a nyolc uralkodónő közül, aki megszerezte a császárnői címet. A két császárnő Dzsitó hatalomra kerülése előtt, Szuiko valamint Kógjoku volt. Dzsitó után pedig Genmei, Gensó, Kóken, Meisó s végül-de nem utolsósorban Go-Szakuramacsi császárnő vette át a hatalmat.

Dzsitó császárnő
Dzsitó császárnő
Dzsitó császárnő

Japán 41. uralkodója
Uralkodási ideje
686 697
Elődje Tenmu császár
Utódja Monmu császár
Életrajzi adatok
Uralkodóház japán császári ház
Született 645
Elhunyt 703
Fujiwara-kyō
NyughelyeHinokuma-no-Óucsi no miszaszagi (Nara)
Édesapja Tendzsi császár
Édesanyja Szoga no Ocsi-no-Iracume
Testvére(i)
  • Genmei
  • Izumi
  • Minabe
  • Minushi
  • Princess Yamanobe
  • Niitabe
  • Princess Ōta
  • Asuka
  • Aga no Hime Miko
  • Princess Ōe
  • Prince Kawashima
  • Shiki no miko
  • Prince Takeru
  • Abe no Miko
  • Kóbun
Házastársa Tenmu császár
Gyermekei Kuszakabe
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsitó császárnő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

ÉleteSzerkesztés

Dzsitó császárnő Tendzsi japán császár lányaként látta meg a napvilágot. Édesanyja Ocsi-no-Iracume, Ómi Szoga no Jamada-no Isikava Maro miniszter lánya volt. Dzsitó császárnő Tenmu császár felesége volt, aki egyben Tendzsi császár féltestvére, valamint trónutódja is volt. Dzsitót többek között nevezik még, Unonoszararának vagy Unonoszaszarának (鸕野讚良) is, illetve csak egyszerűen Unónak is.

Dzsitó császárnő uralkodási ideje alatt felelősséget vállalt az udvar adminisztrációs ügyei iránt, férje Tenmu halálát követően, aki egyébiránt saját nagybátyja volt egyben. Dzsitó 687-ben ragadta magához a hatalmat, többek között azért is, hogy biztosítsa fia, Kuszakabe sinnó helyét a trónon. Dzsitó császárnő uralkodási székhelye a Fudzsivara Palota volt, ami Jamatóban található.

Eredetileg Dzsitót Kuszakabe császár követte volna a trónon, de váratlanul és fiatalon bekövetkezett halála megakadályozta ebben. Így Kuszakabe fia, Karu-no-o lett trónörököseként kinevezve. Karu-no-o Monmu császárként vált ismertté később.

Dzsitó hét évig töltötte be az uralkodói posztot Japánban. Habár mellette jelen volt még hét lehetséges uralkodójelölt is, a vezetők általában az uralkodóház férfitagjait részesítették előnyben mondván, hogy a nők uralkodása csakis átmeneti lehet, ezért kell kizárólag férfi uralkodókat kinevezni Japán irányítására egészen a 21. századig bezárólag. Genmei japán császárnő, akit lánya, Gensó japán császárnő követett a trónon, rácáfolt erre a már-már dogmaként tekintett öröklési renddel kapcsolatos megállapításra.

697-ben Dzsitó lemondott hatalmáról Monmu japán császár javára, és, mint visszavonult és független uralkodónő, felvette a daidzsó-tennó címet. Ezt követően Dzsitó császárnőhöz hasonlóan a többi visszavonult uralkodó is követte példáját.

Dzsitó ezt követően elzárt uralkodónőként továbbra is hatalmat gyakorolt, amely elterjedt trend lett a japán politikában neki köszönhetően.

Dzsitó eredeti sírhelye a mai napig ismert. Ma jelenleg ez a sírhely Narában sintó emlékhelyként tisztelt.

Az Imperial Household Ügynökség ezt a helyet mauzóleumnak nevezte ki, amely ma Ocsi-no Okanoeként ismert.

 
Dzsitó császárnő sírhelye

KugjóSzerkesztés

A Kugjó (公卿) egy kollektív elnevezés volt ebben az időben, amelyet a Meidzsi előtti korban használtak a legnagyobb hatalommal bíró uralkodók csoportjának megnevezésére. Általában ebbe a kiváltságos csoportba csupán három, maximum négy férfi tartozott. Dzsitó uralkodása alatt a következőek:

Daidzsó-daidzsin

Szadadzsin

Udadzsin

Naidadzsin

Nem nengó korszakSzerkesztés

Dzsitó uralkodását a kutatók nem kötik egyetlen korszakhoz, vagy más néven nengóhoz sem.

• A japánok által nevezett „nem nengó korszakok”

• Jitō uralkodása (687-697)

Habár Brown és Isida Gukansóról készült fordítása magyarázattal szolgál a homályos részek megértéséhez: „A korszakok, melyek az uralkodásba tartoztak: Sucsó maradék 7 éve, és a Taika, mely négy évig tartott (a korszak első évét kinoto-hicudzsiként ismerik). A Taika harmadik évében (697) pedig Dzsitó császárnő átadta a trónt a koronahercegnek.”

KöltészeteSzerkesztés

A Manjósú tartalmaz néhány, Dzsitó császárnő által írt verset is, ilyen például:

Tenmu császár halála után

Oh, a Kamioka-hegy őszi levélmintája!
Én Jóságos és Csodálatos Vezetőm, Te ezt látni fogod éjjel,
És utána kérdezel majd a Nap felkelte után,reggel.
Ezen a távoli,messzi hegyen tűnődöm,merengek azon,
hogy vajon Te látni fogod-e ezt ma,
vagy utána kérdezel-e holnap.
Szomorúságot érzek éjjel,
és szívbe markoló fájdalmat reggel,
hisz az én durva palástom ingujja,
már sosem fog megszáradni.

Amikor a Császár felmászott a Villámok hegyére

Ló, mi Mindenható, Jóságos Vezérünk,
Aki a Villámok hegyén tartózkodik a felhős égben!

Hjakunin Issu költészete

Az egyik, Dzsitó császárnőnek tulajdonított verset Fudzsivara no Teika kiválasztotta, hogy hozzáadják a híres, Hjakunin Issu antológiához.

Vers 2

A tavasz már elmúlt,
a nyár következik újra,:így a fehér-selyem palástok,
mondják, szétterülhetnek
megszáradni a Kagujama hegy felszínén újra.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Heroic with grace : legendary women of Japan, Mulhern, Cheiko Irie., 1st, Armonk, N.Y.: M.E. Sharpe, 58. o. (1991. december 8.). ISBN 0873325273. OCLC 23015480 

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben az Empress Jitō című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés