Főmenü megnyitása

Dzsombe Szudi mohéli királynő

Mohéli (Mwali) királynője (szultánája) a Comore-szigetek egyik szigetén

Dzsombe Szudi (Ouallah, Mohéli, 1836/371878), születési neve: Raketaka, muszlim neve: Fatima, comorei nyelven: Jombe Sudy, franciául: Djoumbé Soudi, Mohéli (comorei (sikomor) nyelven: Mwali) királynője (szultánája) a Comore-szigetek egyik szigetén. A madagaszkári eredetű Imerina-dinasztia tagja. I. Ranavalona madagaszkári királynő rokona. Szalima Masamba mohéli királynő anyja.

Dzsombe Szudi
Dzsombe Szudi királynő-szultána
Dzsombe Szudi királynő-szultána

Mohéli Királyság (Szultanátus) királynője (szultánája)
Dzsombe Szudi
Uralkodási ideje
1842. 1865. szeptember
1874. – 1878.
KoronázásaFomboni, Mohéli
1849. május 26.
Elődje I. Abdul Rahman (1842)
Mohamed (1874)
Utódja Mohamed (1865)
II. Abdul Rahman (1878)
Mohéli Királyság (Szultanátus) régense
Dzsombe Szudi
Uralkodási ideje
1865 1868.
1871. – 1874.
Elődje Ratszivandini
Joseph Lambert
Utódja Joseph Lambert
önmaga mint királynő (másodszor)
Életrajzi adatok
Uralkodóház Imerina-dinasztia
Született 1836/37
Ouallah, Mohéli
Elhunyt 1878 (42 évesen)
Édesapja I. Abdul Rahman mohéli király (szultán) (–1842)
Édesanyja Ravao madagaszkári és mohéli királyné (–1847)
Házastársa Szaidi Hamada Makadara zanzibári herceg
Gyermekei férjétől:
1. Mohamed (1859 körül–1874)
2. Abdul Rahman (1860 körül–1885)
3. Mahmud (1863–1898)
Házasságon kívüli kapcsolatból:
4. Bakoko herceg (–1901)
5. Szalima Masamba (1874–1964)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dzsombe Szudi témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

 
Dzsombe Szudi királynő-szultána 1863-ban az udvarhölgyeivel egy francia küldöttség fogadásakor. A királynő jobbján látható elsőszülött fia, az ekkor négyéves körüli Mohamed trónörökös. Désiré Charnay (18281915) francia utazó felvétele

Édesapja Ramanetaka-Rivo (–1842) madagaszkári herceg és marsall, aki I. Radama madagaszkári király halála (1828) után Radama főfeleségének, I. Ranavalona madagaszkári királynőnek a trónra jutása után, hogy mentse az életét, a Comore-szigetekre menekült, felvette az iszlámot és az Abdul Rahman nevet, majd 1830-tól Mohéli szigetének a szultánja lett.[1] Édesanyja Ravao (–1847), I. Radama madagaszkári király harmadik felesége, aki pedig miután az első férje, I. Radama elvált tőle, feleségül ment annak rokonához, Ramanetaka-Rivo herceghez, és Radama főfeleségének, I. Ranavalonának a hatalomra kerülése után együtt menekült második férjével Mohélire, ahol őbelőle szultána lett. Majd Ramanetaka-Abdul Rahman halála után kiskorú lánya, Dzsombe Szudi lett az uralkodó, ő pedig lánya nevében átvette a régensséget, és hozzáment Ratszivandini tábornokhoz, aki az ő társrégense lett, de elvált tőle, és 1846-ban Szaid Abdul Rahman bin Szultan Alavi anjouani herceg felesége lett, viszont már a következő évben mérgezés következtében Mohéli fővárosában, Fomboniban elhunyt. Lánya, Dzsombe Szudi királynő ekkor 10 éves volt.[2] Dzsombe Szudit 1849. május 26-án Mohéli székhelyén, Fomboniban megkoronázták. Dzsombe Szudi 1852. szeptember 9-én Fomboniban feleségül ment Szaidi (Szajjid) Hamada (Muhammad bin Nasszer Al-Buszaidi) Makadara (Mkadara) zanzibári és ománi herceghez, aki nem vált társuralkodóvá, csak Moheli hercege címet nyerte el. Házasságukból három fiúgyermek született.[3]

A Vasárnapi Ujság a királynő halála után hat évvel így számolt be Mohéli nagy királynőjéről 1884. szeptember 14-ei számában (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól): „A napjainkban oly gyakran emlegetett Madagaszkár sziget tőszomszédságában, a Mozambik csatorna éjszaki bejáratánál vannak az ind tenger legszebb szigetei, a Komorák. Ezek közt a legkisebbek, de egyszersmind a legkellemesebbek közé tartozik Moheli sziget, [...]. Jumbe Zuli,[4] az apró kis királyság uralkodónője, választott királynő. Atyja, a tekintélyes Ramanateka halála után a sziget főnökei közakarattal őt kiáltották ki uralkodójoknak s kiskorúsága alatt kormánytanácsot rendeltek mellé. Jumbe Zuli uralkodása nem csekély esemény hazája történetében. A franczia nevelésben részesült s természettől fogva eszes uralkodónő alattvalóinak művelődésére nagy gondot fordít s a franczia műveltség uralkodása alatt teljes gyökeret vert kis országában. Az átalakulás nem történt azonban erőszakosan s rohamosan, mint Madagaszkárban, hanem teljesen békében s jó példa által. Maga a királyi palota, ha nem állana udvarán három kis ágyú s mintegy 20 fekete katonából álló testőrség, fehér nadrágba, veres mellénybe s magas püspöki süveghez hasonló veres sapkába öltözve, igen kellemes villának látszanék. A tengerparton, domboldalon, magas pálmák közt fekszik, néhány terme már izlésesen feldíszítve s szőnyegekkel borítva igen kellemes otthont sejtet.”[5]

GyermekeiSzerkesztés

SzármazásaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Buyers, Christopher: Imarovatana/The Merina (or Hova) Dynasty (angol nyelven). The Royal Ark. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  2. Buyers, Christopher: Imarovatana/The Merina (or Hova) Dynasty (angol nyelven). The Royal Ark. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  3. Buyers, Christopher: Oman (angol nyelven). The Royal Ark. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
  4. A Dzsombe Szudi (Jombe Sudy) változata a Jomba-Souli, illetve a Jumbe Zuli.
  5. L. Vasárnapi Ujság (1884: 583).
  6. Lásd Etter–Riquier (2012)
  7. Archives départementales (francia nyelven). Conseil Départemental de la Côte-d'Or. [2016. augusztus 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 3.)

ForrásokSzerkesztés

SzépirodalomSzerkesztés

  • Grosdidier, Christophe: Djoumbe Fatima, reine de Mohéli, L'Harmattan, Párizs, 2004. ISBN 2747569535 9782747569538

További információkSzerkesztés

Előző
I. Abdul Rahman
Mohamed
Mohéli királya  
1842 – 1865
1874 – 1878
Következő
Mohamed
II. Abdul Rahman