Főmenü megnyitása

Ebersberg

település Bajorországban

Ebersberg település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8993 fő (1987. május 25.).[1] +/- Ebersberg Steinhöring és Hohenlinden községekkel határos.

Ebersberg
Weissmann Schützenfest Balve 1984.jpg
Ebersberg címere
Ebersberg címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Ebersberg járás
Irányítószám 85560
Körzethívószám 08092
Rendszám EBE
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség
  • 8993 fő (1987. máj. 25.)[1]
  • 7141 fő (1970. máj. 27.)[2]
  • 4066 fő (1950. szept. 13.)[3]
  • 2470 fő (1925. jún. 16.)
  • 1914 fő (1875. dec. 1.)[4]
  • 11 081 fő (2011. dec. 31.)[5]
  • 11 380 fő (2012. dec. 31.)[5]
  • 11 469 fő (2013. dec. 31.)[5]
  • 11 625 fő (2014. dec. 31.)[5]
  • 11 935 fő (2015. dec. 31.)[5]
  • 12 116 fő (2016. dec. 31.)[5]
  • 12 171 fő (2017. dec. 31.)[5][6]
  • 7594 fő (1975. dec. 31.)[7] +/-
Népsűrűség220,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság
  • 527
  • 538
m
Terület40,84 km²
Időzóna CET, UTC+1
Ebersberg (Németország)
Ebersberg
Ebersberg
Pozíció Németország térképén
é. sz. 48° 05′, k. h. 11° 58′Koordináták: é. sz. 48° 05′, k. h. 11° 58′
Ebersberg (Bajorország)
Ebersberg
Ebersberg
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Ebersberg járás térképén
Elhelyezkedése Ebersberg járás térképén
Ebersberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ebersberg témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Grafing bei Münchentől északra fekvő település.

LeírásaSzerkesztés

 
Ebersberg egy régi metszeten

Ebersberg városát dél felől egy kis tó, a Klostersee és az abból eredő patak, a Haselbach, észak felől pedig a környék és talán egyben Németország legnagyobb erdeje az Ebersberger Forst határolja.

934-ben a Sempt-Ebersberg grófi család alapított itt egy ágoston rendi kolostort, mely kolostor birtokában volt állítólag Szt. Sebestyén koponyacsontja, miáltal Ebersberg búcsújáró hellyé lett. A kolostor később a benedekrendiek, a jezsuiták, végül a Máltai lovagrend tulajdonába ment át, mígnem 1803-ban feloszlatták.

A 970-ben épült Szt. Sebestyén kolostortemplomot (Klosterkirsche St. Sebastian) többször átépítették, azonban mindig megőrizte késő gótikus jellegét, majd 1733-1734 között Johann Georg Ettenhofer "bajor-rokokó" ízlés szerint átformálta.

A város főterének házai mind védett műemlékek, köztük a késő gótikus városháza is.

A várostól északra fél órai séta után érhető el a 619 méter magas Ludwigshöhe nevű dombon épült kilátótorony, ahonnan gyönyörű rálátás van a hatalmas erdőségre.

NevezetességekSzerkesztés

  • Szt. Sebestyén kolostortemplom

GalériaSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés