Főmenü megnyitása

Eberstein (szlovénül: Svinec) osztrák mezőváros Karintia Sankt Veit an der Glan-i járásában. 2016 januárjában 1319 lakosa volt.

Eberstein
A város és a dolomitbánya
A város és a dolomitbánya
Eberstein címere
Eberstein címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Sankt Veit an der Glan-i járás
Irányítószám 9372
Körzethívószám 0 42 64
Forgalmi rendszám SV
Népesség
Teljes népesség
  • 1319 fő (2016. jan. 1.)
  • 1271 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság580 m
Terület65,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eberstein (Ausztria)
Eberstein
Eberstein
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 48′ 29″, k. h. 14° 33′ 36″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 29″, k. h. 14° 33′ 36″
Eberstein weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eberstein témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Eberstein a Sankt Veit-i járásban
 
Eberstein vára
 
A Miasszonyunk-erődtemplom

Eberstein Karintia keleti részén fekszik, a Görtschitz folyó mentén, a Saualpe hegység lábánál. Területén 10 kisebb-nagyobb falu és településrész található: Baumgarten (5 lakos), Eberstein (746), Gutschen (47), Hochfeistritz (81), Kaltenberg (47), Kulm (7), Mirnig (30), Rüggen (0), St. Oswald (109), St. Walburgen (268).

A környező települések: délnyugatra Brückl, nyugatra Sankt Georgen am Längsee és Kappel am Krappfeld, északra Klein Sankt Paul, keletre Wolfsberg, délkeletre Griffen és Diex.

TörténeteSzerkesztés

Eberstein területe már a római időkben is lakott volt, erről tanúskodnak a vár falába épített 2. századból származó sírkövek is. A Görtschit völgyében talált mérföldkövek alapján arra következtetnek, hogy itt egy út húzódott, ahonnan a noricumi vasat szállították Itáliába.

Eberstein vára a 11. században épült és a falu ennek védelmében és ellátására települt. A mai várat - eredetileg csak alsóvár volt - először a 12. században említik. Tulajdonosa legalább 1152 óta az Eberstein család, Görz és Tirol grófjának vazallusa volt. A család 1457-ben kihalt, a birtok pedik Moritz Welzerre szállt. A Welzer család a 16. században protestáns hitre tért, ezért az ellenreformáció során kénytelenek voltak Németországba települni, így Eberstein 1630-ban a Christalnigg grófok kezére került.

A települést 1474-ben már vásárjoggal bíró mezővárosként említik. A középkor végén fejlődésnek indult a vasipar, amelyet Hüttenberg és Lölling ércbányáiból láttak el. A vasfeldolgozás egészen a 19. század végéig látta el munkával az ebersteinieket.

Az önkormányzat 1850-ben alakult meg. 1871-ben hozzácsatolták Hochfeistritzet, 1887-ben pedig St. Walburgent. 1956-ban megerősítették mezővárosi státuszát.

LakosságSzerkesztés

Az ebersteini önkormányzat területén 2016 januárjában 1319 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 1505 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 96,9%-a volt osztrák állampolgár. 88%-uk katolikusnak, 2% evangélikusnak, 6,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

 
A vesztőhely oszlopai
  • az ebersteini Jézus szíve-templom
  • a hochfeistritzi késő gótikus Miasszonyunk-erődtemplom
  • a St. Oswald-i Szt. Oszvald-templom
  • a St. Walburgen-o Szt. Walburga-templom és csontkamrája
  • Eberstein vára
  • a gillitzsteini céhház romjai
  • régi vaskohó Eebersteinben
  • Gutschen mellett a valamikori vesztőhelyen megmaradt a bitó két kőoszlopa. 1747-ben itt végezték ki Philipp Lacknerr marhatolvajlásért. 1826-ban Barbara Schöffmann került a bíróság elé gyerekgyilkosság miatt, de az ítélet végrehajtására nincs bizonyíték.

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Eberstein (Kärnten) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés