Főmenü megnyitása

Griffen (szlovénül: Grebinj) osztrák mezőváros Karintia Völkermarkti járásában. Lakossága 2016 januárjában 3517 fő volt.

Griffen (Grebinj)
Griffen látképe a várból
Griffen látképe a várból
Griffen címere
Griffen címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Völkermarkti járás
Irányítószám 9112
Körzethívószám 0 42 33
Forgalmi rendszám VK
Népesség
Teljes népesség
  • 3518 fő (2016. jan. 1.)
  • 3466 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság484 m
Terület74,86 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Griffen (Ausztria)
Griffen
Griffen
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 42′ 16″, k. h. 14° 43′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 16″, k. h. 14° 43′ 58″
Griffen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Griffen témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Griffen a Völkermarkti járásban
 
A griffeni várrom
 
A kolostor udvara

Griffen Karintia délkeleti részén fekszik a Jauntal völgyében, a Klagenfurti-medence és a Lavant-völgy között. Az önkormányzathoz 9 katasztrális községben[2] 35 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik.[3]

A környező települések: délre Ruden, délnyugatra Völkermarkt, nyugatra Diex, északnyugatra Eberstein, északkeletre Wolfsberg, keletre Sankt Andrä és Sankt Paul im Lavanttal.

TörténeteSzerkesztés

A második világháborúban a Burgbergen felfedezett cseppkőbarlangban 20-100 ezer év közötti korú neandervölgyi szerszámokat tártak fel.

A település helyét először 822-ben említik Criuina néven a tiroli Innichen kolostorának tulajdonaként. Griffen várát a bambergi püspök építtette 1100 körül, a mai város ennek tövébe települt. A környező birtokok 1007-től egészen 1759-ig a bambergi püspökség tulajdonát képezték. Griffent 1237-ben már vásárjoggal bíró mezővárosként említik.

1233-ban a román stílusú templomot a püspök megnagyobbította és átalakíttatta premontrei kolostorrá. Az épületkomplexum 1272-ben készült el és a 17. században barokk stílusban jelentősen kibővítették.

Az önkormányzat 1850-ben jött létre. 1869 és 1876 között a szomszédos Ruden is hozzá tartozott.

A második világháború során, 1942 áprilisában a helyi szlovéneket deportálták.

LakosságSzerkesztés

2016 januárjában a griffeni önkormányzathoz tartozó településeknek 3517 lakója volt, ami némi visszaesést jelent a 2001-es 3677 főhöz képest. Akkor a lakosok 96,4%-a osztrák, 1,6%-a pedig boszniai állampolgár volt. 95,0% anyanyelveként a németet, 1,3% a szlovént jelölte meg. Katolikusnak 94,9%, evangélikusnak és mohamedánnak 1-1%, felekezeten kívülinek 1,7% vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • a griffeni várrom
  • a premontrei kolostor
  • a Szt. Péter és Pál katolikus plébániatemplom
  • Ehrnegg-kastély
  • a wölfnitzi templom
  • a griffeni cseppkőbarlang

Híres griffeniekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Griffnerthal, Großenegg (Tolsti Vrh), Haberberg (Gabrje), Kaunz (Homec), Kleindörfl (Mala vas), Pustritz (Pustrica), St. Kollmann (Šentkolman), Wölfnitz (Golovica), Wriesen (Brezje)
  3. Altenmarkt (205 lakos), Enzelsdorf (204), Erlach (122), Gariusch (40), Gletschach (52), Griffen (819), Griffnergemeinde (141), Großenegg (63), Grutschen (35), Haberberg (78), Kaunz (97), Kleindörfl (33), Klosterberg (3), Langegg (54), Lichtenwald (16), Limberg (22), Lind (104), Obere Gemeinde (0), Poppendorf (163), Pustritz (228), Rakounig (197), Rausch (81), Salzenberg (2), Sankt Kollmann (81), Sankt Leonhard an der Saualpe (14), Schloßberg (136), Stift Griffen (7), Tschrietes (24), Untergrafenbach (14), Untergreutschach (123), Unterrain (59), Wallersberg (192), Wallersdorf (35), Wölfnitz (34), Wriesen (44) (2015 januári népességadatok)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Griffen című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

ForrásokSzerkesztés

  • Statistik Austria
  • Martin Bitschnau, Hannes Obermair: Tiroler Urkundenbuch, II. Abteilung: Die Urkunden zur Geschichte des Inn-, Eisack- und Pustertals. Bd. 1: Bis zum Jahr 1140. Universitätsverlag Wagner, Innsbruck 2009, ISBN 978-3-7030-0469-8, S. 60–61, Nr. 85.