Sankt Paul im Lavanttal

község Ausztriában

Sankt Paul im Lavanttal osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában. 2016 januárjában 3369 lakosa volt.

Sankt Paul im Lavanttal
A városháza és a kolostor
A városháza és a kolostor
Sankt Paul im Lavanttal címere
Sankt Paul im Lavanttal címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományKarintia
JárásWolfsbergi járás
Irányítószám9470
Körzethívószám0 43 57
Forgalmi rendszámWO
Népesség
Teljes népesség3303 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság412 m
Terület47,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 14° 52′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 08″, k. h. 14° 52′ 07″
Sankt Paul im Lavanttal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sankt Paul im Lavanttal témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
St. Paul a Wolfsbergi járásban
 
Rabenstein romjai
 
Rubens: A pásztorok imádása c. képe a kolostor gyűjteményéből

Sankt Paul Karintia keleti részén helyezkedik el a Lavanttal völgyében, ott ahol a Granitz patak a Lavantba (a Dráva mellékfolyójába) torkollik. Az önkormányzathoz 8 katasztrális községben[2] 21 kisebb-nagyobb falu és településrész[3] tartozik.

A környező települések: északra Sankt Andrä, északkeletre Sankt Georgen im Lavanttal, délkeletre Lavamünd, délnyugatra Ruden, északnyugatra Griffen.

Története

szerkesztés

A római időszakból két, Latobius kelta istennek szentelt feliratra bukkantak. A település első említése 1091-ből származik villula Brugga néven. Ekkor Engelbert von Spanheim isztriai őrgróf adományozta oda az általa alapított bencés kolostornak. A Granitz hídjánál lévő Brugga gyorsan növekedett és III. Luciusz pápa 1184-ben oklevele szerint ekkor más vásártérrel is rendelkezett (villam, quod forum dicitur). 1289-ben már ma is ismert nevén, temploma védőszentje után Szt. Pál vásáraként (in foro sancti Pauli) hivatkoznak rá. A település valamikor 1255 előtt Bernhard von Spanheim karintiai hercegtől megkapta a vásárjogot és a mezővárosi státuszt. Sankt Paul életére mindig is nagy befolyással volt a helyi kolostor.

A városi önkormányzat 1850-ben jött létre. 1941-ben átnevezték Spanheimre, ám ezt 1946-ban visszavonták.

A Sankt Paul-i önkormányzat területén 2016 januárjában 3369 fő élt, ami visszaesést jelent a 2001-es 3680 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 95,5%-a volt osztrák, 1,5% pedig boszniai állampolgár. A sankt pauliak 96,8%-a katolikusnak, 1,3% evangélikusnak, 2%-a mohamedánnak, 2,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

szerkesztés
  • az 1091-ben alapított bencés apátság Karintia legfontosabb kolostorai közé tartozott, több karintiai és osztrák herceg ide temetkezett. Ma a tartomány legrégebbi még mindig működő apátsága, műgyűjteménye és könyvtára Európa-hírű. Templomát a 12. században alapították.
  • Rabenstein várának romjai. A várat szintén 1091-ben építették a kolostor védelmére. 1307-ben lerombolták; újjáépítették, de 1636-ban leégett.
  • az egyházi gimnázium 1889-ben épült főépülete és az 1976-ban bezárt kollégiuma.
  • A hercegi házból származó Dietrich von Spanheim (1253-1303) remeteként élt egy barlangban Johannesbergtől északra. Állítólag képes volt meggyógyítani a betegeket; ehhez egy forrás vizét olajjá változtatta. Az "olajforrás" mai is látható.

Testvérvárosok

szerkesztés
  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Granitztal-St. Paul, Granitztal-Weissenegg, Johannesberg, Legerbuch, Kollnitz, Sankt Paul, Loschental, Weinberg
  3. Deutsch-Grutschen (142), Gönitz (61), Granitztal-Sankt Paul (86), Granitztal-Weißenegg (443), Hundsdorf (78), Johannesberg (24), Kampach (78), Kollnitzgreuth (73), Legerbuch (148), Loschental (52), Sankt Margarethen (28), Sankt Martin (27), Sankt Paul im Lavanttal (1.803), Schildberg (54), Stadling (95), Unterhaus (6), Unterholz (8), Weinberg (15), Windisch-Grutschen (37), Winkling (36), Zellbach (94) (2015 januári népességi adatok)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Sankt Paul im Lavanttal című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.