Főmenü megnyitása

Lavamünd (szlovénül: Labot) osztrák mezőváros Karintia Wolfsbergi járásában. 2016 januárjában 2983 lakosa volt.

Lavamünd (Labot)
Lavamünd főtere
Lavamünd főtere
Lavamünd címere
Lavamünd címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Karintia
Járás Wolfsbergi járás
Irányítószám 9473
Körzethívószám 0 43 56
Forgalmi rendszám WO
Népesség
Teljes népesség2941 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság348 m
Terület93,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lavamünd (Ausztria)
Lavamünd
Lavamünd
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 46° 38′ 30″, k. h. 14° 56′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 30″, k. h. 14° 56′ 30″
Lavamünd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lavamünd témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Lavamünd a Wolfsbergi járásban
 
A Szt. Ágnes templom Unterbergenben

Lavamünd Karintia keleti részén helyezkedik el, közvetlenül a szlovén határ mentén; ott, ahol a Lavant belefolyik a Drávába. 348 méteres tengerszint fölötti magasságával Lavamünd Karintia legmélyebben fekvő pontja. Az önkormányzathoz 20 kisebb-nagyobb falu és településrész tartozik, amelyek lakossága 6 (Sankt Vinzenz) és 464 (Magdalensberg) között változik.

A környező települések: délnyugatra Neuhaus, nyugatra Ruden, északnyugatra Sankt Paul im Lavanttal északra Sankt Georgen im Lavanttal, keletre Eibiswald, délre Dravograd (Szlovénia).

TörténeteSzerkesztés

A terület már a római időkben is lakott volt; erről tanúskodik az a római sírkő, amely ma az Adler-fogadó előtt tekinthető meg.

1091-ben Engelbert von Spanheim isztriai őrgróf egy lavamündi majorságot adományozott az általa alapított Sankt Paul-i kolostornak. Eköré a 14. századra kis település és egy vásárhely létesült; utóbbinak a Lavant és a Dráva találkozási pontja adta fontosságát. A vásárjogú mezőváros feltehetően 1240 körül jött létre, de oklevélben csak 1334-ben említik. A város 1461-ben pallosjogot kapott III. Frigyes császártól.

Az évszázadok során a Dráva többször is elárasztotta a várost, 1851-ben még a főtér is víz alá került.

Az 1850-ben létrejött önkormányzat egy része az első világháború után Jugoszláviához került. 1958-ban, illetve 1973-ban a felszámolt szomszédos legerbuchi és ettendorfi önkormányzatok egyes régióit a községhez csatolták. A vasút 1878-ban, a Lavanttalbahn megépítésével érkezett meg a városba.

LakosságSzerkesztés

A lavamündi önkormányzat területén 2016 januárjában 2983 fő élt, ami jelentős visszaesést jelent a 2001-es 3548 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 97,9%-a volt osztrák állampolgár. A lavamündiek 98,2%-nak a német, 0,3%-nak a szlovén, 0,7%-nak a horvát volt az anyanyelve. 96,8% katolikusnak, 0,5% evangélikusnak, 0,4% muszlimnak, 1,7% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • az ettendorfi Szt. Márk plébániatemplom
  • a lavamündi Keresztelő Szt. János templom
  • a lavamündi Szentháromság-kálváriatemplom
  • az unterbergeni Szt. Ágnes-templom

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Lavamünd című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)