Eduard Schleich (1812–1874)
Idősebb Eduard Schleich (Haarbach, 1812. október 14. – München, 1874. január 8.) német festő. Fia, Eduard Schleich (1853–1893) szintén festő volt.
| Eduard Schleich | |
 | |
| Született | 1812. október 14.[1][2] Haarbach[3] |
| Elhunyt | 1874. január 8. (61 évesen)[4][5][6][7][8] München[9] |
| Állampolgársága | Bajor Királyság |
| Gyermekei | Eduard Schleich |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Alter Südfriedhof |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard Schleich témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és munkássága szerkesztés
Egy udvari tanácsos házasságon kívül született fia volt. 1823-ban érkezett Münchenbe, ahol a művészeti akadémiára szeretett volna járni, de elutasították, mert tehetségtelennek tartották. Ezután önállóan kezdett tájképeket festeni, példaképei Christian Etzdorf, Christian Morgenstern és Carl Rottmann voltak.
Később a holland mesterek után gyakoroltak döntő hatást festői stílusának alakulására. A táj hangulatának költői visszaadására törekedett. Első képein bajor hegyvidéki motívumok foglalkoztatták. Később sokat utazott, tágította látókörét. Németországon kívül Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában járt.
Tájképein egyre inkább a fény és árnyék, a színek és a légköri jelenségek kerültek a középpontba, a tárgyak szinte csak az előbbiek hatásainak a hordozói lettek. Gyorsan dolgozott, gyakran egyetlen nap alatt befejezett egy képet.
1851-ben Carl Eberttel, Dietrich Langkóval és Carl Spitzweggel tanulmányúton járt Párizsban.
Schleich igen sikeres festő lett, a Müncheni Képzőművészeti Akadémia professzora, a Stockholmi Művészeti Akadémia és a Bécsi Képzőművészeti Akadémia tagja volt. Többek között olyan festőket képezett, mint Julius Mařák. A müncheni Neue Pinakothekben számos tájképe megtekinthető, ezek többsége elégikus vagy melankolikus jellegű. Nagy hatással volt az őt követő müncheni tájfestő-generációk munkásságára. A dachaui művésztelep egyik úttörője volt.
Az akkor Münchenben tomboló kolerajárványban hunyt el.
Fia, ifjabb Schleich Eduard szintén tájfestő lett.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ https://www.deutsche-biographie.de/sfz78450.html, Eduard Schleich, 2017. október 9.
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ 00153825
- ↑ 2017. augusztus 22., https://rkd.nl/explore/artists/70600
- ↑ Eduard (I) Schleich (holland nyelven)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Schleich, Eduard, the elder, Eduard Schleich, the elder
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2017. december 1. (Hozzáférés: 2018. október 25.)
Fordítás szerkesztés
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Eduard Schleich der Ältere című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk szerkesztés
- Hyacinth Holland: Schleich, Eduard. In: Allgemeine Deutsche Biographie (ADB). Band 31, Duncker & Humblot, Leipzig 1890, S. 393–396. (németül)
- Siegfried Wichmann: Schleich, Josef Eduard Franz Xaver der Ältere. In: Neue Deutsche Biographie (NDB). Band 23, Duncker & Humblot, Berlin 2007, ISBN 978-3-428-11204-3, S. 45 f. [1].
- Constantin von Wurzbach: Schleich, Eduard. In: Biographisches Lexikon des Kaiserthums Oesterreich. 30. Theil. Kaiserlich-königliche Hof- und Staatsdruckerei, Wien 1875, S. 80 [2]
- Zweckverband Dachauer Galerien und Museen (Hrsg.), Eduard Schleich d. Ä. und Carl Spitzweg. Eine Künstlerfreundschaft, Katalog zur Ausstellung vom 18. November 2011 – 9. April 2012, Dachau 2011, ISBN 978-3-930941-73-5.
