Eduard von Steinle
Eduard Jakob von Steinle (Bécs, 1810. július 2. – Frankfurt am Main, 1886. szeptember 19.) osztrák festő.
Eduard von Steinle | |
Eduard von Steinle (V. Schertle portréja, 1846) | |
Született | 1810. július 2.[1][2][3][4][5] Bécs[6][7] |
Elhunyt |
Frankfurt am Main[11] |
Állampolgársága | osztrák |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései | Maximilian Érdemrend a Tudományért és Művészetért (1883) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Eduard von Steinle témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésBécsben Leopold Kupelwieser tanítványa volt. 1828-ban Rómába ment és ott Johann Friedrich Overbeck és Philipp Veit köréhez csatlakozott, azután Bécsben tartózkodott, később Majna-Frankfurtba költözött, ahol 1850-ben a Städel-féle intézet tanára lett. Az úgynevezett nazarénusok irányát leginkább falfestményeiben követte. Freskóképeket készített a kölni dóm szentélyében, a frankfurti császárteremben, a münsteri Szent Egyed-templomban, a kölni Wallzaf-Richartz múzeum lépcsőházában, az aacheni Mária-templom és a strasbourgi székesegyház szentélyében és nagy terveket készített a frankfurti székesegyház kifestéséhez. Tehetsége különösen szeretetreméltóan nyilatkozik a Grimm meséihez és Clemens Brentano Chronica des fahrenden Schülers és Märchen vom Rhein und dem Müller Radlauf című romantikus elbeszéléseihez készített akvarellképeiben.[12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Edward Jakob von Steinle (holland nyelven)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Brockhaus (német nyelven)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
- ↑ Steinle, Eduard Jacob (BLKÖ)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ Web umenia (szlovák, cseh és angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 16.)
- ↑ 00208534
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
- ↑ V. ö. Wuzbach, Eduard S., ein Madonnenmaler unserer Zeit (Bécs, 1879); Valentin, Eduard Jakob von S. (Lipcse, 1887).
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X