Főmenü megnyitása

Eginald Norbert Schlattner (Arad, 1933. szeptember 13.–) erdélyi német író és lelkész.

Eginald Schlattner
2015-ben
2015-ben
Élete
Született 1933. szeptember 13. (86 éves)
Arad
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
A Wikimédia Commons tartalmaz Eginald Schlattner témájú médiaállományokat.

ÉletrajzaSzerkesztés

Fogarason nőtt fel. Édesapját a második világháborút követően a Szovjetunióba deportálták, a családtól 1948-ban elvették a házukat. 1952-53-ban evangélikus teológiát, majd egy félévig matematikát, utána öt félévig hidrológiát hallgatott Kolozsváron. 1957-ben az államvizsga előtt letartóztatták, húsz hónapig vizsgálati fogságban tartották. Az 1959-es brassói íróperben „hazaárulás feljelentésének elmulasztása” miatt két évi börtönre és vagyonelkobzásra ítélték; az időtartamba beszámították a vizsgálati fogságot. Szabadulása után napszámos segédmunkásként dolgozott. 1969-ben engedélyezték, hogy letegye az államvizsgát, ezt követően vízügyi mérnök volt.

1973-ban újrakezdte teológiai tanulmányait. 1978-tól nyugdíjazásáig a Nagyszeben melletti Veresmarton evangélikus lelkészként szolgált; ezenkívül ellátta Szamosújváron a börtönlelkészi feladatokat is. A tevékenységét nyugdíjazása után sem hagyta abba, annak ellenére, hogy az egyházközség időközben megszűnt. Ő végzi a romániai női elítéltek, valamint a Romániában letartóztatott németek lelkigondozását.

A három megjelent regénye önéletrajzi elemekkel tárgyalja az erdélyi németek életét 1943 és az 1950-es évek között. A főszereplő minden esetben egy polgári származású erdélyi szász kamasz vagy fiatalember, benne az olvasó könnyen felismerheti a szerzőt.

A „Rote Handschuhe” című regény megjelenése (2000) után, számos vita bontakozott ki (többek között a Der Spiegel, Siebenbürgische Zeitung, Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain, valamint az osztrák rádióban) az írónak az 1959-es perben játszott szerepét illetően. A kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a per vádlottai (például az időközben emigrált Wolf von Aichelburg vagy Hans Bergel), részben Schlattner vallomásának tulajdonították elítéltetésüket.

Regényeit nyolc nyelvre fordították le; kettőt közülük (Der geköpfte Hahn, Rote Handschuhe) Radu Gabrea filmesített meg. 2002-ben Románia "kulturális követévé" nevezték ki; 2004-ben Ausztriában az Érdemkereszt I. osztályával tüntették ki.

MűveiSzerkesztés

  • Der geköpfte Hahn. Wien: Paul Zsolnay Verlag, 1998 (Magyarul: Fejvesztett kakas. Koinónia, Kolozsvár, 2006)
  • Rote Handschuhe. Wien: Paul Zsolnay Verlag, 2000 (Magyarul: Vörös kesztyű. Koinónia, Kolozsvár, 2012)
  • Das Klavier im Nebel. Wien: Paul Zsolnay Verlag, 2005
  • Ach Deutschland. Abschied in: Schweeger, Elisabeth & Witt, Eberhard (Hgg.): Ach Deutschland! Belville, München, 2000
  • Odem. Kritische Edition. Herausgegeben von Michaela Nowotnick. Schiller Verlag Hermannstadt-Bonn, 2012. ISBN 978-3-941271-73-9
  • Mein Nachbar, der König. Verlassene Geschichten. Herausgegeben von Michaela Nowotnick. Schiller Verlag, Hermannstadt-Bonn 2012. ISBN 978-3-941271-42-5

MagyarulSzerkesztés

  • Fejvesztett kakas; ford. Hajdú Farkas-Zoltán, Hajdú Iringó; Koinónia, Kolozsvár, 2006
  • Vörös kesztyű; ford. Fodor Zsuzsa; Koinónia, Kolozsvár, 2012

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés