Egyetemi Élő Növénygyűjtemény
A Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar Egyetemi Élő Növénygyűjteménye dendrológiai oktatókertnek számít. A 17 hektáros kertben jelenleg kb. 4000 fás szárú és 2000 lágyszárú növény taxon található meg.
| Egyetemi Élő Növénygyűjtemény | |
| Elhelyezkedése | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Sopron |
 Egyetemi Élő Növénygyűjtemény
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
| |
 é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 40′ 49″, k. h. 16° 34′ 40″ | |
| Általános adatok | |
| Alapítás ideje | 1922 |
| Tervező | Fehér Dániel (biológus) |
| Fenntartó | Nyugat-magyarországi Egyetem |
| Típusa | arborétum |
| Terület | 17,2 ha km² |
| Fajok száma | 6000 |
| Egyetemi Élő Növénygyűjtemény weboldala | |
A kertben több intenzív gondozást igénylő lágyszárú gyűjtemény, sziklakert várja a látogatókat. Számos ritka, védett hazai és nem őshonos növényfajt fedezhetünk fel.
Vakok és gyengén látók számára akadálymentesített sétaút is biztosított.
Kiemelt látnivalók, érdekességek szerkesztés
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény számos érdekes vagy éppen ritka honos vagy tájidegen (exóta) fajt tartalmaz. A magyarországi flórából 149 védett vagy fokozottan védett növényfaj él itt. Közülük kiemelkedően nagy állományban él a védett erdei ciklámen (Cyclamen purpurascens), a győzedelmes hagyma (Allium victorialis) valamint a mocsári és vízi növények medencéjében a vidrafű (Menyanthes trifoliata). A fokozottan védett növények közül például a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) és a magyar nőszirom (Iris aphylla subsp. hungarica) él itt. (A teljes lista megtalálható a kert honlapján itt: lágyszárúak , fásszárúak.)
Az idegen fajok közül néhány igazi faóriás is él a kertben, mint például az óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), az örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens) vagy az élő kövületnek számító kínai mamutfenyő (Metasequoia glyptostroboides).
A magyarországi erdészeti felsőoktatás botanikus kertjének története szerkesztés
A botanikus kert területén 1897–98-ban építették fel a Honvéd Főreáliskolát. Ekkor épült a mai A, B és C épület és az uszoda. Ez a mai alsó botanikus kert, a kollégiumok területe nélkül. A terület egyes részeit befásították, meghagyva szép növésű, idősebb facsoportokat is. A fásítás a terület kb. 50-60%-án, esztétikai szempontok szerint, parkszerűen történt. A planírozott részen sportpályákat építettek, illetve az oktatási épületeket emelték. Akkor épült az uszoda is.
A parknak botanikai célra való átalakítása 1922 szeptemberében vette kezdetét a Magyar Királyi Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolának Selmecbányáról történt menekülésével, illetve annak a Károly-laktanyából való idehelyezésével. A munkálatok 1923 tavaszán kezdődtek dr. Fehér Dániel vezetésével és tervei alapján. Fehér Dániel az új telepítéseket Wettstein bécsi professzor rendszertana szerint, növényrendszertani alapon végeztette, az akkori adottságokhoz alkalmazkodva. 1929-ben került sor a sportpályák betelepítésére, főleg örökzöldekkel, máig ez az egyik legszebb része a kertnek.
A kert azóta többször bővült (1959-ben és 1963-ban) így a botanikus kert jelenlegi területe mintegy 17,2 ha.
1962-től kezdve a kert számos pontján híres professzorok szobrait helyezték el.
Az Egyetemi Élő Növénygyűjtemény 1978 óta országos jelentőségű természetvédelmi terület. Az Országos Környezet- és természetvédelmi Hivatal elnökének védetté nyilvánító határozata a botanikus kert rendeltetését az alábbiakban határozta meg:
- védje a dendrológiai és esztétikai értéket képviselő fafajokat, cserjéket és egyéb növényfajokat,
- szolgálja a felső- és középfokú erdészeti-faipari oktatást és kutatást, segítse az ifjúság természetvédelmi nevelését,
- természetben történő élményszerzéssel segítse az ismeretterjesztést,
- biztosítsa az egyetem esztétikus környezetét.
A botanikus kert kialakításától kezdve számos, eredeti termőhelyről begyűjtött növényfajjal gyarapodott, ill. gyarapszik. Jelentős a más kertekkel történő magcsere is.
Források szerkesztés
- Priszter Sz. (szerk.): Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára 537. szám (TKM Egyesület, 1996)
- Az erdészeti felsőoktatás 200 éve Sopron (Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar, 2008)