Egyetemi Víztorony

Az Egyetemi Víztorony országosan védett ipari műemlék, Gödöllő egyik különlegessége.

Egyetemi Víztorony
Ország	Magyarország
Település	Gödöllő
Típus	víztorony
Tervező	Jánossy György
Elhelyezkedése
Egyetemi Víztorony Pozíció Gödöllő térképén
é. sz. 47° 35′ 26″, k. h. 19° 21′ 55″47.5906336, 19.3653113
A Wikimédia Commons tartalmaz Egyetemi Víztorony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Földrajzi helyzete

Gödöllő belvárosától dél–délnyugatra, az egykori Agrártudományi Egyetem, 2021-től Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Campus Fácánosnak nevezett parkjában áll 211 m magasan, a Gödöllői-dombság vízválasztóján: a lapos dombhát nyugati oldalán a Budapesten a Dunába torkolló Rákos-patak folyik, keleti oldaláról a Besnyői-patak vize viszont az Egres-patak–Galga–Zagyva útvonalon a Tiszába jut.

Története

A város egyetemi negyedében az ott dolgozók számára 1954-1958 között jellegzetes szocreál lakótelep épült. A diákság részére pedig 1958-1970 között a műemlék főépület a kor modern stílusjegyeit magán viselő kampusz és kollégium épületekkel bővült. A 109 lakásos egyetemi lakótelep számára épült 1955-ben Jánossy György és Czebe István tervei alapján. Mire elkészült, már fölöslegessé is vált, mivel a vízellátást máshogy oldották meg. Ezért eredeti funkciójának megfelelően soha nem használták — gyakorlatilag más célokra sem, mivel túlságosan messze van a város forgalmasabb részeitől.

A toronysisakot a csillagászok obszervatóriumnak alkalmatlannak ítélték, ezért nem vették birtokba.

A kertben a kőszobrokat 1962-ben állították fel.

Az épület

Az egyetemi víztorony szimbolikus, kultikus épület. Az épület magassága 30 m, ehhez kettőt ad hozzá a tetején svéd csapágygolyókon forgó szélkakas. A teljesen hétköznapi funkcióhoz egyedileg tervezett igényes és nagyvonalú alkotás született. Bár az ötvenes években épült, stílusa markánsan eltér mind a szocreáltól, mind a hazai víztoronyépítészet hagyományaitól; a korra csak a téglafelületből alig kiugró párkány és a négyzetes, keretezett ablakok utalnak.

Mivel a környék legmagasabb pontján áll, eleve nem kellett magasra építeni. A zömök, hengeres törzsön az 1920-as évek észak-európai építészetének neoklasszicista stílusa érezhető, mint az úgynevezett dániás építészek legtöbb munkáján — a tervezők Dániából kézben hozták haza Erik Gunnar Asplund nagy monográfiáját. Éppen ezért sokkal inkább hasonlít világítótoronyra, mint hagyományos víztoronyra. Klasszikus elem rajta a zárópárkány, amely összenyomott, visszafogott profiljával megosztja, értelmesen tagolja a felületet. •Maga a torony lényegében két koncentrikus henger, amelyek közül a belső lett volna a 150 m³ víz befogadására alkalmas víztartály, a külsőt pedig üvegezett acélszerkezetű kilátó — tervezett csillagászati megfigyelőhely, illetve meteorológiai állomás — koronázza meg. Mindkét hengerpalást 25 cm vastag téglafal; a külső és a belső téglaköpenyt két, ördöglépcsőként kialakított vasbeton csigalépcső fogja össze. Ennek megfelelően a földszinten a toronynak két bejárata van; ezek a két képcső kezdőpontjai. A rövidebbik lépcső a vízmedence tetején, a gépházban ér véget, a másik felvezet a kilátóhoz. A kilátó padlózatán a csillag az égtájakat mutatja.

A törzs és a sisak között az épület a vaskorlátos párkányon körüljárható.

A torony külső felülete fehérre festett nyerstégla, amelynek felületéből függőlegesen lefutó pici ablaknyílások emelkednek ki. Hasonló, a lépcső mellett csigavonalban emelkedő sorban kialakított nyílások törik át a belső henger falát is.

Az épület bejárata felett Borsos Miklós szobrászművész alkotása: Arion és a delfin látható. A dombormű feltűnően hasonlít ahhoz, ami a művész síremlékét is díszíti. A torony csúcsán álló szélkakas Magyari Barna munkája.

1990-ben itt rendezte be az egyetem Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszéke a Mezőgazdasági Vízgazdálkodás- és Geodéziatörténeti Kiállítást.

Környezete, kertje

A tornyot övező téglakerítés vonalát a rézkakas földre vetett árnyéka jelölte ki, emiatt formája kettős vesére emlékeztet. A víztorony egyúttal egy napóra mutatója is lett volna úgy, hogy, a téglakerítésen lett volna a számlapként. Az idő múlását a 12 állatövi jegyet ábrázoló kőszobor mutatta volna 8 és 17 óra között. A jobb megvilágítást a kőfalon kívül az erdőbe vágott nyiladék segítette volna. A kőszobrokat Nagy Géza (Bika, Rák, Oroszlán, Nyilas, Vízöntő, Halak) és Molnár László (Kos, Ikrek, Szűz, Mérleg, Skorpió, Bak) faragta 1962-ben állították fel.

Ugyancsak a szélkakas árnyékának mozgását felhasználva virágórát is terveztek az egyetem kertészei. Tervük szerint a virágóra az évszakokat, hónapokat is jelezte volna úgy, hogy a hajnali órákhoz ültetett virágok tavasszal, a dél körüliek nyáron, a délutániak ősszel nyíljanak, a telet pedig a téglafalra felfuttatott borostyán jelezze.

A kiállítás

A vízgazdálkodási és földméréstörténeti kiállítás rendkívül értékes adatokat oszt meg, képeket mutat be a magyar folyamszabályozás, öntözés, vízgazdálkodás történetéből. A zömmel fekete-fehér posztereket a külső fal belső oldalára függesztették, és a feljáró lépcsőn lépegetve tekinthetjük meg őket Az eleve meglehetősen igénytelenül elkészített, fóliázatlan poszterek minősége a kifüggesztés óta eltelt évtizedekben sokat romlott. Többet már le is szedtek eredeti helyéről; ezek a falhoz támasztva tekinthetők meg.

Látogatása

Alkalmi kulturális rendezvényeken nyitják ki évente kétszer–háromszor. Ilyenkor értő, élvezetes szakmai vezetés segíti a látottak értelmezését. Látogatása díjmentes.

Kertje év közben is többé-kevésbé szabadon látogatható.

Források

• Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
• Egyetemi Víztorony, Gödöllő — szórólap