Encephalartos lebomboensis

Az Encephalartos lebomboensis a cikászok (Cycadophyta törzsében a bunkóspálmafélék (Zamiaceae) családjába sorolt Encephalartos nemzetség egyik legismertebb, pálmaházakban leggyakrabban előforduló faja. Nevét a Mozambik, Szváziföld és a Dél-afrikai Köztársaság határvidékén található Lebombo hegységről kapta.

Encephalartos lebomboensis
Encephalartos lebomboensis a hamburgi pálmaházban
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Cikászok (Cycadophyta) Osztály: Cikászok (Cycadopsida) Rend: Cikászok (Cycadales) Alrend: Zamiineae Család: Bunkóspálmafélék (Zamiaceae) Alcsalád: Encephalartoideae Nemzetség- csoport: Encephalarteae Alnemzetség- csoport: Encephalartinae Nemzetség: Encephalartos Lehm., 1834 Faj: E. lebomboensis
Tudományos név
Encephalartos lebomboensis I. Verd., 1949
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Encephalartos lebomboensis témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Encephalartos lebomboensis témájú médiaállományokat és Encephalartos lebomboensis témájú kategóriát.

Származása, elterjedése

Meglehetősen sajátos módon a Lebombo hegységben termő Encephalartosok nagy többségét átsorolták a meglehetősen hasonló külsejű Encephalartos senticosus fajba úgy, hogy az Encephalartos lebomboensisnek két, egymástól elszigetelt termőhelye maradt:

• az északi terület a Mpumalangában, a Dél-afrikai Köztársaság és Zimbabwe határától nem messze található Mananga környékén;
• a déli terület Szváziföldön, a Pongola folyó felső folyása mentén található Piet Retief körül. A két populáció külső megjelenésében a hosszú elszigeteltség hatására finom különbségek mutathatók ki, ennek megfelelően a fajnak két formáját — Encephalartos lebomboensis f. Mananga és Encephalartos lebomboensis f. Piet Retief — különböztetik meg.

Megjelenése, felépítése

Törzse mintegy 4 m magasra nő. Magányosan vagy legfeljebb nyolc törzsű csoportban áll. Sok tősarjat hajt, a csúcsa ritkán elágazik.

Levélüstökében a fényes levelek színe a világostól a sötétzöldig változó.

A Piet Retief forma nőivarú tobozai általában magányosak, hordó alakúak, zöldes krémszínűek; a Managa forma nőivarú tobozai esetenként párosával állnak, barackszínűek és tojás, illetve kúp alakúak. A tobozok hossza 400–450 mm, átmérője 250–300 mm.

Hímivarú tobozai mintegy 450 mm hosszúak, átmérőjük 120–150 mm. Színük a sárgától a barackszínűig változó.

Életmódja, termőhelye

Hegyoldalak köves, sziklás lejtőin. Eredeti termőhelyén a nyarak forrók, 625–750 mm csapadékkal, a hűvös télen gyakori a köd és a pára. A Piet Retief forma törzse zömökebb, vaskosabb.

Tűző napon és félárnyékban is jól érzi magát. Viszonylag gyorsan nő, könnyen szaporítható.

Felhasználása

Üvegházak kedvelt dísznövénye.

Források

• Encephalartos lebomboensis I.Verd. Archiválva 2013. május 26-i dátummal a Wayback Machine-ben