Főmenü megnyitása

Az Ennedi-fennsík Csád északkeleti részén emelkedik ki a Szaharából. Legmagasabb pontja a Basso, 1450 méter. A Szaharából kiemelkedő homokkő-hegységben az abrázió hatására mély kanyonok, sziklahasadékok, sziklaalakzatok, boltívek jöttek létre. Az Aloba boltív az egyik legnagyobb a világon, 120 m magas és 77 m széles. A mélyebb területeken állandó vízfelületekkel rendelkező területek, úgy nevezett guelták jöttek létre. A legismertebb ilyen guelta az Archei. A gueltákban különféle halfajok és kis létszámú krokodilok, továbbá vadtevék élnek. 1940-ig oroszlánt is megfigyeltek. Az ókorban a kardfogú tigris és más kihalt állatfajok élőhelye lehetett. Az Ennediben ősi barlangrajzokat találtak Kr. e. 3000-ből, amelyek azt bizonyítják, hogy a terület lakott volt és intenzív állattenyésztés folyt itt.

Ennedi
Vadtevék egy gueltánál az Ennediben
Vadtevék egy gueltánál az Ennediben

Hely  Csád
Legmagasabb pont 1450 m
Területkb. 40 000 km2
Világörökség-azonosító1475
Elhelyezkedése
Ennedi (Csád)
Ennedi
Ennedi
Pozíció Csád térképén
é. sz. 17°, k. h. 23°Koordináták: é. sz. 17°, k. h. 23°
A Wikimédia Commons tartalmaz Ennedi témájú médiaállományokat.

JegyzetekSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ennedi Plateau című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ennedi Massif című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ennedi című spanyol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.