Főmenü megnyitása

Erdélyi Múzeum (Gundelsheim)

Gundelsheim

Az Erdélyi Múzeum (németül: Siebenbürgisches Museum) a németországi Gundelsheimben található, az erdélyi szászok és más, ebben a többnemzetiségű régióban velük együtt élő erdélyi etnikai csoport kulturális örökségének védelmére, megőrzésére és dokumentálására hivatott létrejönni.

Erdélyi Múzeum
Gundelsheim-schloss.JPG
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Gundelsheim
Németország
Cím Nemzeti Múzeum
Alapítva 1968
Megnyílt 1968
Elhelyezkedése
Erdélyi Múzeum (Németország)
Erdélyi Múzeum
Erdélyi Múzeum
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 17′ 12″, k. h. 9° 09′ 23″Koordináták: é. sz. 49° 17′ 12″, k. h. 9° 09′ 23″
Az Erdélyi Múzeum weboldala

TörténetSzerkesztés

A múzeum eredeti anyagát erdélyi néprajzi tárgyak gyűjteménye alkotta, melyeket Lore Connerth-Seraphin gyűjtött össze Münchenben az 1950-es évek elején. Miután a hölgy beköltözött egy, idősek számára fenntartott otthonba a Gundelsheimben lévő Horneck kastélyba, a ma már kiterjedt gyűjteményt a “Johann Honterus” társaságnak adományozta. 1968-ban a múzeum egyrészt Gundelsheimi Múzeumként másrészt pedig az Erdélyi Szászok Helytörténeti Múzeumaként nyitotta meg kapuit. 1991-ben megkapta a Nemzeti Múzeum titulust. 1997-ben a kastély belső udvara tetőt kapott és ez lett a múzeum központi helye.[1]

1999-ben a német szövetségi kormány kérte a múzeum és az ulmi Dunai Sváb Központi Múzeum egyesülését. A németországi Erdélyi Szászok Területi Egyesülete ellenezte a tervet, mivel ők szerették volna megtartani létesítményeik egységét (Erdélyi Intézet, Erdélyi Múzeum és Erdélyi Könyvtár) Gundelsheimben. Ezt támogatta a Baden-Württembergi tartományi kormány is.[2] 2003 júniusában a szövetségi kormány letett a tervéről.[3]

ÉpületSzerkesztés

A múzeumnak a gundelsheimi Horneck-kastély ad otthont. Az épületben emellett az Erdélyi Intézet, az Erdélyi Könyvtár és egy, idősek számára fenntartott otthon található. A múzeum termei a földszinten és az első emeleten találhatók. A múzeumnak van egy bejárata, mely a többi létesítménytől független.

GyűjteményekSzerkesztés

A múzeum gyűjteményei között megtalálhatók az erdélyi szászok történelmének, társadalmi rendszerük, szokásaik, oktatási rendszerük valamint vidéki és városi életüknek az anyagai és tárgyai.

A múzeumban erdélyi szász művészek gyűjteményei is találhatóak. A múzeum tulajdonában van az 1853-as önarckép Clara Adelheid Soterius von Sachsenheimtől, és az a portré, melyet Clara készített férjéről, Theodor Socklról ugyanabban az évben.[4] A múzeumban maga Theodor Sockl néhány festménye is megtalálható. 1998-ban az Erdélyi Múzeum retrospektív kiállítást rendezett Edith Soterius von Sachsenheim festőnő műveiből és megvásárolta a festőnő 50 festményét, némelyikük állandó kiállításon kerül bemutatásra. 1999-ben ezt a kollekciót Münchenben is kiállították a Haus des Deutschen Ostens épületében.[5]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lore Connerth-Seraphin: Schloß Horneck, Stuttgart 1972
  2. Landtag von Baden-Württemberg; Drucksache 12/4999 vom 22. März 2000. [2007. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 19.)
  3. Siebenbürgische Zeitung, Folge 14 vom 15. September 2003, Leitartikel
  4. Dr Julius Bieltz: Clara Adelheid Soterius von Sachsenheim. SoteriusvonSachsenheim.com. (Hozzáférés: 2013. június 19.)
  5. Marius Tataru: Edith Jeanette Soterius von Sachsenheim. SoteriusvonSachsenheim.com. (Hozzáférés: 2013. június 19.)

ForrásokSzerkesztés

  • Siebenbürgisches Museum Gundelsheim. - Jg. 25. 2004-. - Gundelsheim: Siebenbürgisches Museum, 2004.
  • Schloß Horneck. Gundelsheim am Neckar, Heimathaus Siebenbürgen, Altenheim, Museum, Bibliothek. Hrsg.: Hilfsverein der Siebenbürger Sachsen „Johannes Honterus“ e. V. Stuttgart 1972 (Heilbronner Museumsheft. Heft 3)
  • Hans Meschendörfer: Schloß Horneck und Gundelsheim. Kreis Heilbronn, Württemberg. Schnell & Steiner, München 1983 (Kunstführer. Nr. 1412)
  • Michael Kroner: Kulturleistungen der Siebenbürger Sachsen. P. Hedwig, Erlangen 2000 (Schriftenreihe Geschichte der Siebenbürger Sachsen und ihrer wirtschaftlich-kulturellen Leistungen. Heft 8)
  • Horst Klusch: Siebenbürger Keramik. Kronstadt ?
  • Horst Klusch: Siebenbürgische Töpferkunst aus drei Jahrhunderten. Kriterion-Verlag, Bukarest 1980
  • Christiane Klein: Die siebenbürgisch-sächsische Keramik des 18. und 19. Jahrhunderts als Ausdruck eines spezifischen Gestaltungswillens. Dissertation München 1981