Erdélyi Miklós (karmester)
Erdélyi Miklós (Budapest, 1928. február 9. – Budapest, 1993. szeptember 1.) Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar karmester, érdemes és kiváló művész.
| Erdélyi Miklós | |
 | |
| Született | 1928. február 9.[1] Budapest |
| Elhunyt |
Budapest[3] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1946–1951) |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (32/4-1-43)[4] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erdélyi Miklós témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésFőiskolai tanulmányait 1946-1951 között végezte a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán (a Zeneakadémián). Tanárai voltak többek között Ferencsik János (karmesterképzés), Kókai Rezső (zeneszerzés) és Zalánfy Aladár (orgona). Pályafutását fiatal karmesterként a budapesti Vígoperában kezdte. 1950–51-ig a Magyar Rádió énekkarának helyettes vezetőjeként működött. 1949–51 között a budapesti Harmónia Hangversenyzenekar karmestere volt.
1951-ben az Operaház korrepetitorává, majd 1957-ben karmesterévé nevezték ki. Hamarosan ő lett az Operaház egyik legtöbbet foglalkoztatott dirigense. Legkiemelkedőbb sikereit Mozart operáinak vezénylésével érte el, de számos jelentős zenemű felújításának és bemutatójának is irányítója volt. A kortárs művek sorában az ő nevéhez fűződik Mihály András: Együtt és egyedül (1967) és Ránki György: Az ember tragédiája (1969) c. operájának ősbemutatója. Ő irányította Monteverdi: Poppea megkoronázása c. operájának magyarországi bemutatóját (1968).
A Római Rádió 1969-ben Erdélyi Miklós vezényletével rögzítette Prokofjev Háború és béke c. zeneművét. 1979-1982 között a Holland Rádió Szimfonikus Zenekarának állandó vendégkarmestere volt. 1986-tól a tokiói Jomiuri Nippon Szimfonikus Zenekar állandó vendégkarmestereként is működött.
Erdélyi Miklós előadásmódját aprólékos zenei kidolgozottság és líraiság jellemezte. Szakmai felkészültsége, muzikalitása, zenetörténeti és irodalmi tájékozottsága, zenei stílusismerete a legkiválóbb, legsokoldalúbb magyar karmesterek közé emelte. Munkásságát 1960-ban Liszt Ferenc-díjjal, 1975-ben Kossuth-díjjal ismerték el. 1967-ben megkapta az érdemes művész, 1985-ben a kiváló művész címet is.
Művei
szerkesztés- Franz Schubert (1963, 1979).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 31.)
- ↑ Library of Congress Authorities (angol nyelven). Kongresszusi Könyvtár. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-c.htm, 2019. augusztus 29.
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
