Főmenü megnyitása

Erdélyi Pál (Sárospatak, 1864. február 12.Budapest, 1936. május 5.) könyvtáros, irodalomtörténész, egyetemi tanár.

Erdélyi Pál
Született 1864. február 12.
Sárospatak
Elhunyt 1936. május 5. (72 évesen)
Budapest
Foglalkozása könyvtáros,
irodalomtörténész,
egyetemi tanár

Erdélyi János költő fia.

ÉleteSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait a komáromi bencéseknél kezdte, 1878-tól a budai II. kerületi főgimnáziumban folytatta és 1882-ben fejezte be. Utána 1886-ig a budapesti egyetemen bölcsészhallgató volt, az 1887–1888-es tanévben a tanárképző intézetet látogatta. Már előbb, 1886. júliustól a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtárában dolgozott, 1889. májustól mint gyakornok, 1893-tól könyvtári segéd, 1894-től segédőr. Közben, 1892-ig a Magyar Könyvszemle belső munkatársa volt, 1893. januártól a Fővárosi Lapok irodalmi rovatát jegyezte.

1900 augusztusában a kolozsvári Egyetemi Könyvtár igazgatója lett és az maradt 1919-ig. Igazgatósága idején készült el a könyvtár új, korszerűen fölszerelt épülete. 1911 és 1919 között a kolozsvári egyetemen a magyar irodalomtörténet magántanára, ugyanabban az időben az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára is volt. 1906-tól 1917-ig szerkesztette az Erdélyi Múzeumot.

Számos irodalomtörténeti tanulmánya és szövegkiadása közül két munkája emelkedik ki:

  • Fáy András élete és művei (Budapest, 1890)
  • Balassa Bálint 1551-1594 (Budapest, 1899) Online

CikkeiSzerkesztés

  • Komáromi Lapok (1885-89. 1891-92. Kritikus, Bácsi és Doctor álnevekkel is),
  • Fővárosi Lapok (1886. Ányos Pál és Dayka Gábor, Mikszáth regénye: Két koldusdiák, 1887. Faludi Ferenc, Gálffy regénye: Azok a nehéz idők, Abonyi regénye: Azok a nehéz idők, Abonyi regénye: Az utolsó Kurucvilág, 1888. 1890. Évforduló 1790. febr. 20. 1890. Szemere Pál összes művei, 1891. Egy új Petőfi fordítás: Melas H. Könyve, Kazinczy Levelezése II. k.),
  • Nemzet (1886. 347. 1887. 346. sz. Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés története I. II. 1888. 305. 308. szám Petőfi és a kritika, 1891. 351. Szabolcska Mihály költeményei),
  • Magyar Könyvszemle (1886-88. 1890-91., ebben 1886: A XVI-XVII. századi históriás énekek),
  • Függetlenség (1887. 280-86. sz. Históriás énekek),
  • Gvadányi Album (1887),
  • Figyelő (XIII. 1887. Dayka Gábor költészete, 1889.),
  • Győri Hiradó (1888.),
  • Egyetemes Philologiai Közlöny (1888-91. Garda Samu: Pálóczy Horváth Ádám életrajza, M. Szaák Lujza: B. Jósika M. élete, 1892. Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története I. 1893.),
  • Századok (1889. Jelentés a máramarosi városi bizottság részéről a kollégium kéziratairól, 1890-91. Kazinczy F. levelezése, 1892.),
  • Pesti Napló (1890. 245. sz. 295. sz. Száz évvel ezelőtt, 353. sz. 1891. 50. sz. Erdélyi János tanulmányai),
  • Élet (1891. A magyar szellemi élet fejlődésének törvénye),
  • Magyar Hírlap (1891. máj. 17. sz. Szemere Pál, 159. sz. Márki Sándor: Arad monographiája, 1892. 47. sz. Irodalmi kritika),
  • Irodalomtörténeti Közlemények (1891. Atilla és a magyar hun mondák),
  • Vasárnapi Ujság (1892.),
  • Erdélyi Múzeum (1892. Klassziczizmus I-III.),
  • Vadnay-Album (1893), Protestáns naptár (1893),
  • Athenaeum Irodalomtörténete (1893. A pogánykori költészet emlékei.)

ForrásokSzerkesztés