Erdőhegy Kisjenő településrésze Romániában, Arad megyében.

FekvéseSzerkesztés

Kisjenővel szemben, a Fehér-Körös bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Erdőhegy nevét már 1394-ben említette oklevél Erdewhegh néven, mint az Erdewheghi család birtokát.

Az 1400-as évek közepén az Erdewhegiek birtokaként említették az oklevelek, de Erdewhegi Demetertől és Mihálytól testvérük megölése miatt a birtokot elvették, mely a koronára szállt, majd Mátyás király a birtokot Dengelegi Pongrác János erdélyi vajdának, székely és fenesi ispánnak adta. 1472-ben Dengelegi Pongrácz János erdélyi vajda, székely- és fenesi ispán a korábban az Erdewhegiektől elkobzott birtokot zálog címén rokonainak Csentei Benedeknek és testvérének Forgó Ambrusnak engedte át.

1808-ban Erdőhegy néven említették az oklevelek. 1851-ben István főherceg és nádor volt Erdőhegy birtokosa.

1910-ben Erdőhegynek 2394 lakosa volt, melyből 1875 magyar, 40 német, 473 román volt. Ebből 1423 református, 369 római katolikus, 473 görögkeleti ortodox volt.

A 20. század elején Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.

A török időkben elpusztult, illetve Erdőhegybe olvadt Köbli és Somos nevű falvak a középkorban a Bábolnay és a gróf Cseszneky család birtokai voltak

Híres szülötteiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.