Erdei tisztesfű

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. július 8.

Az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Erdei tisztesfű
Kivirágzott példány
Kivirágzott példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Lamioideae
Nemzetség-
csoport
:
Stachydeae
Nemzetség: Tisztesfű (Stachys)
Faj: S. sylvatica
Tudományos név
Stachys sylvatica
L.
Szinonimák
  • Stachys canariensis Jacq.
  • Stachys cordata Gilib. [Invalid]
  • Stachys cordatifolia Gilib. [Invalid]
  • Stachys foetida Gueldenst. ex Ledeb.
  • Stachys glaucescens Muss.Puschk. ex Spreng.
  • Stachys trapezuntea Boiss.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei tisztesfű témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tisztesfű témájú médiaállományokat és Erdei tisztesfű témájú kategóriát.

Előfordulása

szerkesztés

Az erdei tisztesfű csaknem egész Európában előfordul. További előfordulási területei Ázsia mérsékelt övi részein találhatók meg. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]

Megjelenése

szerkesztés

Az erdei tisztesfű évelő, 30-120 centiméter magas növény. Négyszögletes szára felálló, felül elágazó, a virágzattal együtt borzas szőrű. Hosszú nyelű, hullámos felszínű, szív vagy széles tojás alakú, fűrészes szélű, kihegyezett csúcsú, keresztben átellenesen álló levelei a csalánéhoz hasonlók, átható, kellemetlen szagot árasztanak. A bordó vagy bíborvörös virágok pártáját világosabb rajzolat díszíti. A párta kétszer olyan hosszú, mint a csésze. A virágok legfeljebb hatosával, álörvösen helyezkednek el a levelek hónaljában, és végálló állfüzért képeznek. Termésemakkocskából áll, melyeket a megmaradó csészelevelek fognak közre.

Életmódja

szerkesztés

Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.

A virágzási ideje június–augusztus között van.

Gyógyhatásai

szerkesztés

Sebgyógyító, görcsoldó, hatásos menstruációs zavarok ellen is.[3]

Felhasználása

szerkesztés

A belőle nyert sárga színezéket gyapjú festésére használják.[3]

Megfőzve gombaízű, leveseket, szószokat ízesítenek vele.[3]

  1. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. a b c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 66. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

Kapcsolódó szócikk

szerkesztés