Erdei tisztesfű

növényfaj

Az erdei tisztesfű (Stachys sylvatica) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Erdei tisztesfű
Kivirágzott példány
Kivirágzott példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Lamioideae
Nemzetség-
csoport
:
Stachydeae
Nemzetség: Tisztesfű (Stachys)
Faj: S. sylvatica
Tudományos név
Stachys sylvatica
L.
Szinonimák
  • Stachys canariensis Jacq.
  • Stachys cordata Gilib. [Invalid]
  • Stachys cordatifolia Gilib. [Invalid]
  • Stachys foetida Gueldenst. ex Ledeb.
  • Stachys glaucescens Muss.Puschk. ex Spreng.
  • Stachys trapezuntea Boiss.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Erdei tisztesfű témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei tisztesfű témájú médiaállományokat és Erdei tisztesfű témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

Az erdei tisztesfű csaknem egész Európában előfordul. További előfordulási területei Ázsia mérsékelt övi részein találhatók meg. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]

MegjelenéseSzerkesztés

Az erdei tisztesfű évelő, 30-120 centiméter magas növény. Négyszögletes szára felálló, felül elágazó, a virágzattal együtt borzas szőrű. Hosszú nyelű, hullámos felszínű, szív vagy széles tojás alakú, fűrészes szélű, kihegyezett csúcsú, keresztben átellenesen álló levelei a csalánéhoz hasonlók, átható, kellemetlen szagot árasztanak. A bordó vagy bíborvörös virágok pártáját világosabb rajzolat díszíti. A párta kétszer olyan hosszú, mint a csésze. A virágok legfeljebb hatosával, álörvösen helyezkednek el a levelek hónaljában, és végálló állfüzért képeznek. Termésemakkocskából áll, melyeket a megmaradó csészelevelek fognak közre.

ÉletmódjaSzerkesztés

Az erdei tisztesfű félárnyékos helyek: lomb- és elegyes erdők, cserjések, sziklás és szurdokerdők, ligetek lakója. Főleg magasabb talajvizű, nyirkos, nitrogénben gazdag, de laza talajokon gyakori.

A virágzási ideje június–augusztus között van.

GyógyhatásaiSzerkesztés

Sebgyógyító, görcsoldó, hatásos menstruációs zavarok ellen is.[3]

FelhasználásaSzerkesztés

A belőle nyert sárga színezéket gyapjú festésére használják.[3]

Megfőzve gombaízű, leveseket, szószokat ízesítenek vele.[3]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Varázslatos karsztvidék. lithosphera.hu. [2017. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  2. A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 22.)
  3. a b c Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 66. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkSzerkesztés