Ernst Peterson-Särgava

észt író

Ernst Peterson-Särgava, 1935-ig Ernst Peterson valamint Karl Ernst Petersen (Vändra, 1868. április 29.Tallinn, 1958. április 12.) észt író.

Ernst Peterson-Särgava
Született1868. április 29.
Vändra Rural Municipality
Elhunyt1958. április 12. (89 évesen)[1][2]
Tallinn
Állampolgársága
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Méltóság Érdemrendje
  • Fehér Csillag érdemrend 3. osztálya
  • 5th Class of the Order of the Cross of the Eagle
  • Az Észt SZSZK népi írója (1957)
SírhelyeMetsakalmistu
A Wikimédia Commons tartalmaz Ernst Peterson-Särgava témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Apja tanár volt. Eleinte apja tanította, 1878 és 1883 közt Vändrában és Toriban járt iskolába, majd három éven át apját segítette tanári munkájában. 1886 és 1889 közt a tartui orosz nyelvű tanári főiskola hallgatója volt. 1889 és 1891 közt a vändrai járási iskola segédtanítója volt, 1891-ben a sindii iskola segédtanítója lett. Ezután éveken át Észtország különböző iskoláiban tanított.

1906-től a második világháború végéig Tallinnban az észt nyelv tanára volt.[3] Politikai tevékenységet is kifejtett, 19071918 közt, valamint 19301933 közt a tallinni városi tanács tagja volt. 1938-ban az észt államgyűlésbe (észt nyelven: Riigivolikogu) is beválasztották. A Särgava írói álnevet 1935-ben vette fel egyik őse vändrai gazdaságának neve után.[4]

Iskolás korában komoly hatást gyakoroltak rá Carl Robert Jakobson írásai. Az íróval többször is személyesen találkozott, mivel apja ismerőse volt.[5] Ez magyarázza azt a társadalmi elkötelezettséget, amely későbbi munkásságára jellemző. Első publikációi versek és fordítások voltak, amelyek 1887-től az Olevik című lapban jelentek meg. Első prózai munkája, a Nälg című allegorikus mese szintén az Olevik-ben jelent meg 1890-ben.

Első önálló kötete 1895-ben került az olvasók elé. Nem sokkal ezután mutatta be legfontosabb kiadványát, az eredetileg évkönyvnek tervezett Paised-et, amelynek három száma jelent meg 1899 és 1901 közt. A kiadvány józan, naturalisztikus történeteket tartalmazott, s a kortárs észt társadalom árnyoldalait mutatta be. Foglalkozott a parasztok kizsákmányolásával, a vidéki lakosság nyomorúságát istentelenségükkel magyarázni akaró lelkészek képmutatásával, stb.

Az író így a korai kritikai realizmus fontos képviselőjévé vált Észtországban, Eduard Vilde mellett ő volt "talán a legszembetűnőbb jelenség".[6] Kezdetben valóban sokat hasonlították Vildéhez, különösen Friedebert Tuglas elemezte 1909-es terjedelmes esszéjében kettejük munkásságát. Petersont sértette, hogy ebben a munkában nagyon kritikusan ítélték meg írói tevékenységét, feltehetően ez volt az oka annak, hogy egyre kevesebbet publikált, s ahogy idősödött úgy szentelte inkább a pedagógiának magát. Számos tankönyv szerzője volt. Kiadott néhány színdarabot illetve mesekönyvet is. Élete vége felé egy nagyívű, az 1840-es és 1850-es évekkel foglalkozó történelmi regény írásába kezdett, amelyet már nem tudott befejezni. A munka posztumusz jelent meg 1968-ban Olev Jõgi szerkesztésében Lähme linna kirjutama, oma elu kergendama címen.

Válogatott munkái szerkesztés

  • Ei iialgi! Rakvere, N. Erna, 1895g
  • Paised 1-3 Rakvere, N. Erna, 1899-1901
  • Rahva-valgustaja Jurjev, Uudised, 1904
  • Elsa Tallinn, M. Schiffer, 1907
  • Ennemuistsed jutud lastele Tallinn, E. Peterson, 1909
  • Ennemuistsed jutud Reinuvaderist rebasest Tallinn, E. Peterson, 1911
  • Jutustused Tallinn, Mõte, 1916
  • Sõnajala õis. Näidend 3 waatuses Tallinn, Eestimaa Kooliõpetajate VA Selts, 1920
  • Uus miniister. Näidend 3 waatuses Tallinn, Kool, 1922
  • Kogutud teosed 1-3 Tartu, Tallinn, Loodus, 1938-1939
  • Lähme linna kirjutama, oma elu kergendama 1-2 Tallinn: Eesti Raamat, 1968

Jegyzetek szerkesztés

  1. Eesti biograafiline andmebaas ISIK (észt nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. BnF források (francia nyelven)
  3. Eesti kirjanike leksikon. Koostanud Oskar Kruus ja Heino Puhvel. Tallinn: Eesti Raamat 2000, S. 559–560.
  4. Richard Alekõrs: E. Peterson-Särgava. Elu ja looming'. Tallinn: Eesti Riiklik Kirjastus 1963, S. 9.
  5. Richard Alekõrs: E. Peterson-Särgava. Elu ja looming'. Tallinn: Eesti Riiklik Kirjastus 1963, S. 22–23.
  6. Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, S. 330.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Ernst Peterson-Särgava című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

  • A tallinni reáliskola honlapja
  • Särgava adatlapja az Eesti biograafiline andmebaas ISIK portálon Archiválva 2020. augusztus 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Cornelius Hasselblatt: Geschichte der estnischen Literatur. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin, New York: Walter de Gruyter 2006, (ISBN 3-11-018025-1) 330. oldal
  • Friedebert Tuglas: Eduard Wilde ja Ernst Peterson megjelent: Noor-Eesti III. Tartu: Noor-Eesti 1909, 113–194. oldalak
  • V. Alto: Ernst Petersoni elu ja looming. Tartu: Loodus 1934. (Keel ja Kirjandus 9)
  • Paul Ambur: Ernst Särgava loomingu probleemistikust. Tartu / Tallinn: Kirjastus osaühisus 'Loodus' 1939.
  • Richard Alekõrs: E. Peterson-Särgava. Elu ja looming. Tallinn: Eesti Riiklik Kirjastus 1963. (Eesti kirjamehi)