A matematikában a félnorma egy abszolút homogén, szubadditív funkcionál. A félnorma általánosítja a norma fogalmát, lemondva a pozitív definitségről. A félnormák nemnegatívak, szimmetrikusak az előjel-változtatásra, szublineárisak és konvexek. Maradékosztály-képzéssel a félnormából egy hozzátartozó norma származtatható. Félnormák családjával lokálisan konvex terek definiálhatók. A lineáris algebra és a funkcionálanalízis foglalkozik félnormákkal.

A függvény félnorma az téren

Definíció

szerkesztés

Legyen   vektortér a   test fölött; ekkor egy   leképezés félnorma a   vektortéren, ha abszolút homogén és szubadditív, ami azt jelenti, hogy minden   skalárra és minden   vektorra:

    (abszolút homogenitás)

és

    (szubadditivitás),

ahol   a skalár abszolútérték. Egy félnormával ellátott vektortér félnormált tér.

  • Minden norma félnorma is, ami még pozitív definit is.
  • A   nullfüggvény, ami minden vektorhoz 0-át rendel.
  • Egy valós vagy komplex értékű lineáris leképezés abszolútértéke.
  • Valós esetben minden pozitív definit szimmetrikus bilineáris forma, komplex esetben minden hermitikus szeszkvilineáris forma a   mennyiségekkel félnormát indukál. Ez a Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenségen múlik, amiből a szubadditivitás levezethető.
  • Ha   topologikus tér, és   kompakt halmaz, akkor   félnorma az   folytonos függvények terén. Ez azért teljesül, mert kompakt halmazon folytonos függvény korlátos, így szuprémuma véges.
  • Egy vektortér   abszorbeáló, abszolút konvex részhalmazához definiált   Minkowski-funkcionál.
  • Egy normált tér   duális terén definiált   félnorma minden   és   esetén.
  • A korlátos lineáris funkcionálok   halmazán   ( ) és   ( ) félnormát definiál.

Tulajdonságok

szerkesztés

A   helyettesítéssel azonnal kapjuk, hogy

 ,

tehát a nullvektor félnormája nulla. A normától eltérően egy   vektor félnormája is lehet nulla. Az   helyettesítéssel és a szubadditivitásból vagy a háromszög-egyenlőtlenségből és az abszolút homogenitásból következik, hogy

 

minden   vektorra. A   helyettesítéssel látszik, hogy szimmetrikus az előjelváltásra, vagyis

 

és az   vektorokra alkalmazva a háromszög-egyenlőtlenséget következik a megfordított háromszög-egyenlőtlenség:

 .

Továbbá a félnorma szublineáris, mivel az abszolút homogenitásból következik a pozitív homogenitás, és konvex is, mivel minden   valós számra

 .

Megfordítva, minden abszolút homogén konvex függvény szubadditív, így félnorma, ami látható a   helyettesítéssel és  -vel szorzással.

Maradékosztály-képzés

szerkesztés

Az abszolút homogenitásból és a szubadditivitásból következik, hogy a

 

halmaz, azaz a nulla félnormájú vektorok halmaza altér  -ben. Emiatt definiálható a   vektortérben az

 

ekvivalenciareláció. Ennek az ekvivalenciarelációnak az osztályai alkotják a   vektorteret, ahol a   félnorma norma. Ez a módszer maradékosztály-képzés a félnormára, és   megegyezik a   faktortérrel. Ezt a konstrukciót használják például az Lp-tér konstrukciójánál.

Félnormák családja

szerkesztés

A funkcionálanalízisben a lokálisan konvex terek konstrukciójában többek között félnormák   családját is vizsgálják. Ezzel a kiindulási   vektortéren topológia definiálható, amivel topologikus teret kapunk. Ebben a topológiában egy   halmaz nyílt, ha minden  -hoz van  , és véges sok   index, hogy

 , minden  -re.

Ebben az összefüggésben egy bizonyos szétválasztási tulajdonság külön érdeklődést kap. Félnormák egy   családja szétválasztó, ha minden  -hez van legalább egy   félnorma úgy, hogy  . Félnormák egy családja pontosan akkor szétválasztó, ha az így  -n definiált topológia Hausdorff. Egy ilyen topologikus tér lokálisan konvex.[1]

Gelfand egy tétele

szerkesztés

Gelfand következőkben tárgyalt tétele egy 1936-os cikkében jelent meg.[2]

Állítás: Adva legyen egy valós normált   vektortér, és egy   numerikus függvény, ami rendelkezik a félnorma fenti tulajdonságaival. Továbbá legyen   alulról félig folytonos, és legyen  -ben egy   második kategóriájú halmaz, úgy, hogy ha  , akkor  .
Ekkor van egy   konstans úgy, hogy   minden  -re.[3]
  • Izrail M. Gelfand. Sur le lemme de la théorie des espaces linéaires (francia nyelven), 35–40. o. (1936) 
  • L. W. Kantorowitsch, G. P. Akilow. [MR0458199 Funktionalanalysis in normierten Räumen. In deutscher Sprache herausgegeben von Prof. Dr. rer. nat. habil. P. Heinz Müller, Technische Universität Dresden. Übersetzt aus dem Russischen von Heinz Langer, Dresden, und Rolf Kühne, Dresden]. Thun / Frankfurt am Main: Verlag Harri Deutsch (1978) 
  • Walter Rudin. [MR1157815 Functional Analysis], 2. (angol nyelven), New York: McGraw-Hill (1991) 
  1. Walter Rudin. Functional Analysis (angol nyelven). New York: McGraw-Hill, 26–27. o. (1991) 
  2. Kantorowitsch/Akilow: Funktionalanalysis in normierten Räumen. 1978, S. 206–207
  3. Kantorowitsch/Akilow, op. cit., S. 206

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Halbnorm című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.