Földes László (néprajzkutató)

(1934–1980) magyar néprajzkutató

Földes László (Szászváros, 1934. április 29.Budapest, 1980. október 11.) magyar néprajzkutató.

Földes László
Született1934. április 29.[1]
Szászváros
Elhunyt1980. október 11. (46 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
GyermekeiFöldes László
Foglalkozásanéprajzkutató
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1957)
Halál okaöngyilkosság
SírhelyeFarkasréti temető (21/2-1-78)[3][4]
A Wikimédia Commons tartalmaz Földes László témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Gyermekkorát Csík megyében töltötte. A II. világháborúban családjával Budajenőre költözött. Egyetemi tanulmányait Budapesten a Bölcsészettudományi Karon végezte el néprajz-muzeológia szakon; 1957-ben diplomázott. Ezt követően elvégezte a történelem szakot, majd szociológiai tanulmányokat is folytatott. 1956–1973 között a Néprajzi Múzeum tudományos munkatársa volt. 1967-ben a Magyar Néprajzi Társaság főtitkárává választották. 1972–1974 között az Ethnográfia szerkesztője volt. 1973–1980 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató Csoportjának tudományos főmunkatársaként dolgozott.

Kutatásai területe a kárpáti (vlach) pásztorkodás története, nyelvészete, földrajzi és néprajzi vizsgálata. A Hortobágyon történő gyűjtőmunkája során hónapokig tanulmányozta a szlovák, lengyel, román és bolgár pásztorkodást. Foglalkozott még a telekszervezet és telekhasználat nyelvészeti, történeti és néprajzi kérdéseivel, valamint a székelyek folklórjával. Tanulmányai szakfolyóiratokban jelentek meg. Számos kiadatlan kézirata maradt fenn.

Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben található (21/2-1-78).

 
Földes László, Rédey Tivadar, Zámor Ferenc és Rédey Erzsébet sírja a Farkasréti temetőben (21/2-1-78)

Családja szerkesztés

A Györgyi-Giergl művészcsalád tagja. Felesége Györgyi Erzsébet (1936-) néprajzkutató volt. Gyermekei, Földes László építész (1959-), Földes Annamária és Földes György.[forrás?]

Művei szerkesztés

  • Az állattartás és pásztorélet magyar néprajzi szakirodalma (Budapest, 1963)
  • „A vándorló Erdély” (Budapest, 1982)

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés