Főmenü megnyitása

Zámor Ferenc

gépészmérnök, a Ganz vagongyár igazgatója, az Árpád sínautóbusz tervezésének irányítója

Zámor Ferenc (Bazin, 1877. október 14. –Budapest, 1960. június 11.) gépészmérnök, a Ganz vagongyár igazgatója, az Árpád sínautóbusz tervezésének irányítója.

Zámor Ferenc
Zámor Ferenc.jpg
Született Zsabokrszky Ferenc
1877. október 14.
Bazin
Elhunyt 1960. június 11. (82 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa Rédey Erzsébet
Foglalkozása gépészmérnök,
a Ganz vagongyár igazgatója
Iskolái Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (–1901)
Sírhely Farkasréti temető (21/2-1-78)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Zámor Ferenc témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Zsabokrszky Ferenc jogász, később a pécsi ítélőtábla bírája (1843-1942) és Stéger Terézia házasságából született. Nyolc testvére volt. Iskoláit Pozsonyban, Budapesten, majd Pécsett végezte. 1896-ban a budapesti műegyetemre iratkozott be. A Műegyetemi Futball Club tagjaként Bécsben, Grazban, Prágában is játszott mérkőzéseket. Egyetemi évei alatt egy ideig dolgozott a Ganz gyár vagonosztályán. 1901-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Ezután tanulmányúton vett részt, Szombathely, Szentgotthárd, Graz, Semmering, Ternitz, Baden, Bécs, Győr fontosabb gyárait tanulmányozta. 1901. október 1-én kötelező katonai szolgálatra vonult be, 1902-ben tette le a tartalékos tiszti vizsgát. Ezután változtatta nevét Zámor-ra. 1902 őszén lépett be a Ganz-gyár motorosztályára, majd hamarosan a vagonosztályra került át. 1903-ban Bécsben tett tanulmányutat. 1906-ban a vagonszerkesztés főnökévé nevezték ki, 1909-ben kapta meg a főmérnöki címet. Zámor Ferenc és néhány társa kezdték a vagontervezést és szerkesztést elméleti alapokra helyezni Magyarországon.

1905-ben megnősült. Felesége, Rédey Erzsébet, Rédey Tivadar nővére volt. Házasságukból egy leány született, Magda, aki 1929-ben Dr. Györgyi Géza orvos, radiológus felesége lett.

1914-ben, az I. világháborúban tartalékos hadnagyként katonának hívták be, 1915 tavaszán Przemyśl elestekor orosz hadifogságba esett, Szibériába, a krasznojarszki fogolytáborba vitték, a Jenyiszej folyó partján. A fogság idején asztalosműhelyt szervezett társaival, kisebb tárgyak, pl. képkeretek készítésével és eladásával tettek szert jövedelemre. Nyelvtanulással, testedzéssel, rendszeres sétával, úszással is igyekezett a fogságot elviselhetővé tenni. 1921-ben a fogságból megszökve sikerült hazajutnia.

A Ganz-gyárba visszatérve Zámor Ferenc a vagonosztályon a tervezés, és az értékesítés vezetője lett. A gyár az ő vezetésével tervezett Európában először szegecselt, majd hegesztett, teljesen acélvázas személykocsikat. 1923-26 között Hollandiába szállítottak középbejárós, motoros villamos kocsikat és pótkocsikat. Jelentős felismerése volt, hogy a vasúti mellékvonalakon a gőzvontatásról a belsőégésű motorokkal rendelkező motorkocsi-közlekedésre való áttérés számottevő megtakarítást jelent a vasúttársaságoknak. 1925-ben nevezték ki igazgatóhelyettesnek, majd 1928-ban igazgatónak.

1927-ben és 1928-ban svájci utazásán tanulmányozta a fogaskerekű vasutakat. Ennek alapján a budapesti Fogaskerekű Vasút 1929-ben villamosított vonalára a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRT) számára a Ganz gyár svájci együttműködésben gyártotta az új szerelvényeket. 1928-ban jelent meg az első, Jendrassik György által tervezett Ganz-Jendrassik Diesel-motor a magyar vasúti közlekedésben, 1932-től kezdve már csak ilyen motorokkal készültek a motorkocsik. Zámor Ferenc fontos felismerése volt, hogy a Jendrassik-motor nem túl nagy teljesítménye miatt a motorkocsi vázát lehetőleg minél könnyebbre kell tervezni. 1933-ban, a gazdasági világválság idején, amikor a Ganz vagongyár rendelésállománya igen csekély volt, kezdeményezte Zámor Ferenc a – később Árpád sínautóbusz névre elnevezett – motorkocsi tervezését. Ezt a Ganz-gyár saját kockázatára építette meg, számos új műszaki megoldással.

 
Árpád sínautóbusz

Az Árpád sínautóbusz tervezésében Baránszky-Jób Imre és Lehel Viktor voltak közeli munkatársai, a formatervező Szablya-Frischauf Ferenc, az Iparművészeti Iskola tanára volt. 1934. június 4-én már sor került a vonat első próbaútjára. 1937-ben a párizsi világkiállítás magyar pavilonjában kiállították az Árpád sínautóbusz makettjét.

A Ganz gyár az 1930-as években több európai vasúttársaság vonalain sikerrel mutatta be az új motorvonatot, így Ausztriában, Lengyelországban, Jugoszláviában, Csehszlovákiában, Bulgáriában. A bemutató utakat hamarosan jelentős megrendelések követték. Zámor Ferenc 1934 ben kétszer is Egyiptomba utazott az export-megrendelések ügyében. 1937-ben már futottak a Ganz-motorvonatok Egyiptomban. 1935-ben Spanyolországtól kapott a gyár motorvonat-megrendeléseket. Számos más ország, így Olaszország, Lengyelország, Belgium, India, Rhodesia és más országok rendeltek Ganz-motorkocsikat. Ezen kívül több ország üzemei licenciákat vásárolták a Ganz-gyártól, elsősorban a elsősorban a Ganz-Jendrassik motorokra, így többek között a román Malaxa, az angol Metropolitan-Vickers és Metropolitan-Cammell.

 
Ganz motorvonat Argentínában Bariloche közelében, háttérben az Andok

A legjelentősebb export-sikert az argentin vasutaktól érkező megrendelések hozták. 1935-ben a Ganz-gyár elnyerte az argentin vasutak által kiírt pályázatot, ettől kezdve számos motorvonatot szállított Argentínába, különböző nyomtávú pályákra. 1938-39-ben Zámor Ferenc a Ganz-gyár delegációjával egy félévig Argentínában tartózkodott, a gyár képviseletének rendezése, valamint további megrendelések előkészítése ügyében. A Ganz-gyár Kolumbiától, valamint Dél-Afrikától is kapott motorvonat-megrendeléseket. Ezeket a megrendeléseket, valamint az argentin szállítások egy részét a II. világháború kitörése miatt a Ganz-gyár már csak részben tudta teljesíteni.

 
Zámor Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/2-1-78

A Ganz-gyár export-sikereinek jelentős tényezője volt, hogy a motorkocsik minden részletét a Ganz-gyár tervezte, gyártotta, így a megrendelővel szemben mindenre kiterjedő felelősséget és jótállást tudott vállalni. Ugyancsak fontos összetevő volt, hogy a megrendelő helyszínein a gyár kiépítette a tartalék- és pótalkatrészek raktárait és szerviz-műhelyeit, ahol a Ganz-gyár mérnökei és szerelői dolgoztak. Így biztosítani tudták az állandó készenlétet, a felmerülő problémák gyors elhárításának lehetőségét.

1942-ben a Ganz gyárban megünnepelték Zámor Ferenc gyárba való belépésének 40. évfordulóját. 1945-ben nyugdíjazták. 1948-tól egy ideig a Ganz-gyárban volt műszaki tanácsadó, majd 1950-54 között a Földalatti Gyorsvasút tervezőirodájában vállalt állást. 1954-57 között a MÁV Tervező Intézetben dolgozott, innen vonult végleg nyugdíjba. Az 1950-es években megírta a Ganz-gyár motorkocsi-gyártmányainak történetét. 1960-ban infarktusban hunyt el.

Találmányai és szabadalmaiSzerkesztés

  • I. Teljesen saját találmányai:

(A szabadalom tulajdonosa a Ganz-gyár volt, a bejelentés is a gyár nevén történt. Baránszky Jób Imre tanulmánya szerint egyértelműen megállapítható, hogy az alábbi szabadalmak Zámor Ferenc találmányain alapulnak.)

  • 90163. V/b. sz. (1930. VIII. 16. bejelentés napja: 1924. X. 7.) Hordrugó felfüggesztés vasúti járművekhez.
  • 87363. V/b/l. sz. (1931. márc. 16. Bejelentés napja: 1922. okt. 13.) Vasvázas vasúti kocsi.
  • 112227. V/b. szám. (1935. V. 15. Bejelentés napja: 1934. július 26.) Forgóváz vasúti járművekhez.
  • 112228. V/b. sz. (1935. V. 15. Bejelentés napja: 1934. VII. 30.) Csapágytok vezeték vasúti járművek beálló golyós csapágyaihoz.
  • II. Az alábbi találmányokkal kapcsolatban nem lehet teljes biztonsággal állítani, hogy teljesen Zámor Ferenc találmányai, hanem mások is közreműködtek ezek kidolgozásában:
  • 88771. V/b. sz. (1930. X. 1., Bejelentés napja: 1922. IX. 14.) Lemezből sajtolt egyrészű csapágytok.
  • 112246 V/b. sz. (1935. VI. 1., Bejelentés napja: 1934. VII. 26.) Forgóváz vasúti járművekhez.
  • III. Nem sikerült az alábbi szabadalmi bejelentés sorsáról biztosat megtudni. Ezt a szabadalmat is a Ganz-gyár jelentette be, de teljesen Zámor Ferenc találmánya:
  • G. 7781/1935. sz. bejelentés: Önműködő kapcsoló berendezés időszakos üzemekhez.

ForrásokSzerkesztés

  • Baránszky-Jób Imre: Zámor Ferenc. Gépipari Tudományos Egyesület, 1983. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
  • Szécsey István. Ganz vasúti járművek 1920-tól 1959-ig (angol nyelven). Budapest: Indóház Közlekedési Könyv- és Lapkiadó (2013). ISBN 978-963-88145-4-8 
  • Szécsey István. Ganz mellékvonali motorkocsik és pótkocsik. MÁV Rt (2001). ISBN 963-7085-74-2 
  • Szécsey István. Az Árpádtól a Hargitáig. Budapest: Magyar Államvasutak Zrt. Vezérigazgatósága (2006). ISBN 963-7085-92-0 
  • Ernyey Gyula. Made in Hungary: The Best of 150 Years in Industrial Design (angol nyelven). Budapest: Rubik Innovation Foundation (1993). ISBN 963 04 2505 X 
  • Ernyey Gyula. Az ipari forma története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó (1974). ISBN 963 05 0313 1 
  • Zámor Ferenc: A Ganz-gyár motorkocsi-gyártmányai, - Járművek, Mezőgazdasági gépek, 1955. 10., 11., 12. és 1956. 1. számai, 32 old, 75 ábra.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  1. 2019. szeptember 9.