Főmenü megnyitása

Ernyey Gyula (Hódmezővásárhely, 1941. január 19. –) magyar iparművész, belsőépítész, művészettörténész és az ipari formatervezés szaktörténésze, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem professzor emeritusa.

Ernyey Gyula
Született 1941. január 19. (78 éves)
Hódmezővásárhely
Nemzetisége magyar
Foglalkozása iparművész,
művészettörténész,
szaktörténész,
pedagógus

ÉletpályájaSzerkesztés

A Magyar Iparművészeti Főiskolán belsőépítészet szakon szerzett diplomát 1965-ben. Két évig (1965-67) az Iparművészeti Tanács titkárságának művészeti ösztöndíjasa volt, építészettörténetből doktorált a Budapesti Műszaki Egyetem építészettörténeti szakán 1974-ben. 1967 óta MOME oktatója, művészettörténeti és művelődéstörténeti kandidátusi disszertációját 1981-ben védte meg, ezután docensi, 1993-tól egyetemi tanári beosztásba került.

Tudományos kutatási területe: Az egyetemes és a magyar designtörténet és -elmélet, különös tekintettel a 20. századra. Törzstagja a MOME Doktori Iskolájának, vezetése alatt eddig (2011) három jelölt érte el a DLA fokozatot.

A tudományos kutatás és az oktatói tevékenység mellett az oktatásszervezésből, az egyesületi életből és szakfolyóiratok szerkesztéséből is kivette részét. A MOME Elméleti Intézetének igazgatójaként működött, a Magyar Iparművészeti Múzeum helyettes igazgatói teendőit (1975-88) is ellátta, a Rubik stúdió főtanácsadója (1988-92), az OMFB főtanácsosa (1992-93), 1994-ben az Országos Akkreditációs Bizottság művészeti szakbizottságának tagja.

A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége tagja, alapító tagja a Magyar Mérnökakadémiának.[1] Szerkesztőbizottsági tag volt az Ipari Forma (1983-90), a Design (1992-94) c. szakfolyóiratoknál. 1994 óta és napjainkban is a Magyar Iparművészet c. folyóirat szerkesztőbizottságában dolgozik.

Tanulmányai (válogatás)Szerkesztés

  • Ernyey Gula: A klasszikus modern Romániában I - III., Magyar Iparművészet 2007/4, 2008/1, 2008/2., pp. 1–5
  • Ernyey Gyula: A lett modernizmus aranykora, Magyar Iparművészet, 2006. 4. sz., pp. 61–67
  • Ernyey Gyula: Britain and Hungary Vol. III. Contacts in Art, Architecture and Design, during the 19th and 20th Centuries, Budapest, Hungarian University of Craft and Design, 296 p.
  • Ernyey Gyula: Mata rzecz a cieszy-wgerski dizajn miedzywojenny, Autoportret, Krakow, 2005., pp. 28–31
  • Ernyey Gyula: Herbert Read magyar kapcsolatai, Ars Hungarica 2003. 2. sz., pp. 63–75
  • Az ipari forma története Magyarországon; Akadémiaik Bp., 1974 (Művészettörténeti füzetek)
  • Hungarian art nouveau. Exhibition. Washington, D. C. Smithsonian Institution. 1977-1979; összeáll. Ernyei Gyula, előszó Miklós Pál, angolra ford. Patricia Warner; SITES, Washington, 1977
  • Design-alapelvek. Válogatás az ipari forma irodalmából; dokumentumvál., szerk. Ernyey Gyula; Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központ, Bp., 1981
  • Az ipari forma története; Corvina, Bp., 1982
  • Made in Hungary, 1885-1914. Az ipari termékformálás kezdetei / The beginnings of industrial design. A Kecskeméti Képtár kiállítása. 1990. március 23–december 16.; szerk. Ernyey Gyula; Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kecskemét, 1990 (A Kecskeméti Képtár kiadványai II.)
  • Made in Hungary. The best of 150 years in industrial design; angolra ford. Dessewffy Ervin, Pálmai Éva D.; Rubik Innovation Foundation, Bp., 1993
  • Tárgyvilágunk, 1896-1996. Iparművészet-történeti és -elméleti vázlatok; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 1998 (Dialóg Campus szakkönyvek)
  • Design. Tervezéselmélet és termékformálás, 1750-2000; Dialóg Campus, Bp.–Pécs, 2000 (Dialóg Campus szakkönyvek)
  • Breuer Marcell. Elvek és eredmények; vál., szerk. Ernyey Gyula; Pro Pannonia, Pécs, 2008 (Pannónia könyvek)
  • Muchától Rubikig. Magyarország és Kelet-Közép-Európa 20. századi designtörténetéből; Ráday Könyvesház, Bp., 2010
  • Design. Tervezéselmélet és termékformálás, 1750-2010; 2. jav., átdolg. kiad.; Ráday Könyvesház, Bp., 2011
  • Bozzay Dezső (1912-1974) és pályatársai. Ipari művészet és modernizáció Magyarországon; Fuga Budapesti Építészeti Központ, Bp., 2016

Díjak, elismerések (válogatás)Szerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. mernokakademia.hu, életrajzok, (angolul). [2011. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 9.)

ForrásokSzerkesztés