Földi András

(1957) jogász, egyetemi tanár
(Földi András (jogász) szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. május 4.

Földi András (Budapest, 1957. február 11.) jogtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Kutatási területe a római jog, azon belül a másokért való felelősség, a jóhiszeműség és a tisztesség elve, valamint a magánjogtörténet. Édesapja Földi Tamás közgazdász, az Acta Oeconomica alapító főszerkesztője.

Földi András
Született1957. február 11. (67 éves)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásajogtudós,
egyetemi tanár
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1981)

SablonWikidataSegítség

Életpályája

szerkesztés

1976-ban kezdte meg egyetemi tanulmányait a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, ahol a római jogi tanszéken Brósz Róbert professzor tanítványa lett. 1981-ben szerzett jogászdiplomát. Ennek megszerzését követően kezdett el oktatni a kar római jogi tanszékén, először tudományos továbbképzési ösztöndíjasként. 1983-ban kapott egyetemi tanársegédi, majd 1986-ban adjunktusi megbízást. 1990-ben nevezték ki egyetemi docenssé. 2001-ben habilitált az ELTE-n. 2003-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 2008 és 2010 között a kar oktatási, majd 2012. június 30-ig általános dékánhelyettese.[1] dékánhelyettese. 2011 és 2013 között az egyetemes jogtörténeti tanszék, majd 2021-ig a római jogi és összehasonlító jogtörténeti tanszék vezetője. 2016 és 2020 között az ELTE ÁJK Habilitációs Bizottság elnöki tisztségét is betöltötte. Emellett 1984 és 1993 között a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar oktatója volt, 1995 és 2010 között pedig a győri Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán is tanított (2002-től egyetemi tanári beosztásban). 2022-ben emeritálták.

1990-ben védte meg állam- és jogtudomány kandidátusi, 2002-ben akadémiai doktori értekezését. A Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának és a 2017-ben a Doktori Tanácsnak lett tagja. 2022-ben az Akadémia levelező tagjává választották. Akadémiai tevékenysége mellett az OTKA állam- és jogtudományi és politikatudományi zsűri elnöke volt 2002 és 2005 között. Az Ókortudományi Társaság tagja, 1997 és 2003 között a választmánynak is, ezen felül szerepet vállalt a Société Internationale pour l’Histoire des Droits de l’Antiquité (SIHDA) és a Società italiana per la ricerca nel diritto comparato munkájában is. 2002 és 2020 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara által kiadott Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae felelős szerkesztője volt, emellett a Fundamina. A Journal of Legal History szerkesztőbizottsága tagja lett. Kutatási területe a római jog, újkori magánjogtörténet, összehasonlító polgári jog, jogelmélet. Jelentős tankönyvírói munkássága, a Hamza Gáborral közösen írt A római jog története és institúciói című tankönyv számos kiadással bír, valamint a megújított egyetemes jogtörténeti oktatásban fontos szerepet játszó Összehasonlító jogtörténet szerkesztője volt. Több mint kétszázhúsz tudományos publikációs szerzője vagy szerkesztője. Közleményeit magyar, német, angol, olasz, francia nyelven adja közre.

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Pro Universitate érem (ELTE Egyetemi Tanácsa, 1997)
  • ELTE ÁJK Ezüst Eötvös Emlékérem (2006)
  • Magyar Felsőoktatásért Emlékplakett (2008)
  • ELTE ÁJK Lippay-dij (2012)
  • Peschka Vilmos-emlékérem (2013)
  • Jogász hivatásrendek Deák Ferenc díja (2015)
  • ELTE Pro Universitate Érem arany fokozata (2016)
  • Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Emlékérme (2021)

Fontosabb publikációk

szerkesztés
  1. Archivált másolat. [2010. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.)
  •   Jogportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap