Fővárosi Önkormányzat Szent Margit Kórháza
A Fővárosi Önkormányzat Szent Margit Kórháza, a közbeszédben gyakran csak Szent Margit Kórház egy budapesti egészségügyi intézmény.
| Fővárosi Önkormányzat Szent Margit Kórháza | |
 | |
| Alapítva | 1897. október 31. |
| Cím | 1032 Budapest, Bécsi út 132. |
| Elhelyezkedése | |
 Fővárosi Önkormányzat Szent Margit Kórháza
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 32′ 20″, k. h. 19° 01′ 49″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 20″, k. h. 19° 01′ 49″ | |
| A Fővárosi Önkormányzat Szent Margit Kórháza weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fővárosi Önkormányzat Szent Margit Kórháza témájú médiaállományokat. | |
Története szerkesztés
Az óbudai Bécsi út 132. szám alatt fekvő telken közkórházról 1889-ben született városi tanácsi döntés. A 2803 négyszögöl nagyságú területen 240 000 forintért épültek fel a kórház épületei. A terveket a Fővárosi Főmérnöki Hivatal készítette el,[1] más források szerint Bauer Henrik építész.[2] Az U alakú főépület lett a gyógyítás tulajdonképpeni helye, míg a másik két épületben a gazdasági és gondnoki helyiségek, illetve kápolna és boncterem létesült. A kórházat 1897. október 31-én nyitották meg, s kezdetben a régi Szent János-kórház részlegeként működött.
A 20. század elején a jellemző anyagi nehézségekkel küzdött, ennek ellenére a jelentős korabeli orvosok és irgalmasrendi ápolónővérek munkája sikeres intézménnyé igyekezett tenni a kórházat. Az első világháború előtt különböző tervek születettek az intézmény fejlesztésére, azonban ezek kivitelezését megakadályozta a háború és az utána bekövetkező még kedvezőtlenebb gazdasági helyzet, majd az 1930-as évekbeli válság. A kórház igénybevétele viszont folyamatosan nőtt. A második világháború végén hadikórházzá alakították át, emellett komolyabb bombatalálatokat is kapott. A romos épületet nem zárták be, hanem lassan nekiláttak a különösen szükséges karbantartási munkák elvégzésének és a polgári funkció visszaállításának. 1950-ben a kórház önálló intézménnyé vált.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt a környező harcokban megsebesült magyar és szovjet katonák – tekintet nélkül arra, hogy melyik oldalon harcoltak – ápolása adott többletmunkát a dolgozóknak. Az intézményvezető Örlős Endrét később koholt vádak alapján internálták, majd szabadulása után hamarosan minimális összeggel nyugdíjazták.
Az 1970-es években épült óbudai lakótelepek miatt megnövekedett lakosság elkerülhetetlenül szükségessé tette az egészségügyi fejlesztéseket. A kórház felívelő szakasza is ekkor kezdődött. 1981-re felépült az A-, B-, és C-pavilon. Újabb osztályok létesültek, majd 1996-ban megnyílhatott a spirituális támogatást keresők számára a kórház saját kápolnája is. A kórház 1997-ben ünnepelte 100. születésnapját.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ Archivált másolat. [2017. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek lexikona 1. Abádi - Günther (Budapest, 1915), 133. o. [1]
Források szerkesztés
- https://web.archive.org/web/20171016220207/http://www.szentmargitkorhaz.hu/a-korhazrol/mult/
- https://web.archive.org/web/20200111071854/http://pestbuda.hu/cikk/20171028_szazhusz_eves_a_szent_margit_korhaz
- https://web.archive.org/web/20200111071854/http://valasz.hu/pest_budai_latkep/a-szent-margit-korhazert-115712
- https://web.archive.org/web/20200111075112/http://pestbuda.hu/cikk/20170224_fejlesztik_az_obudai_korhazat
További információk szerkesztés
- (főszerk.) Népessy Noémi: Óbuda története, Óbudai Múzeum Kiadása, Budapest, 2020, ISBN 978-615-6096-00-5, 453–458. o.
- Verő Tibor: A Szent Margit Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztályának története – Óbuda 1898–1998 (Jubileumi emlékkönyv), Budapest, 1998
- Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
