Örlős Endre

(1903–1988) sebészorvos

Örlős Endre, születési és 1933-ig használt nevén Öszterreicher Endre[1] (Bolkács, 1903. november 30.Budapest, 1988. április 6.) magyar orvos. Az óbudai Szent Margit Kórház igazgató sebész főorvosaként legendás, megbecsült alakja volt az óbudai társadalomnak, ahol élete négy évtizedét töltötte.

Örlős Endre
SzületettÖszterreicher Endre
1903. november 30.
Bolkács
Elhunyt1988. április 6. (84 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaBíró Edit
(h. 1929–1944)
Foglalkozása
IskoláiMagyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1927, orvostudomány)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5B parcella, 6. sor, 13. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Örlős Endre témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

A főként erdélyi szászok által lakott Kis-Küküllő vármegyei Bolkácson született Öszterreicher Gyula (1866–1938)[2] körorvos és Reiszmann Teréz (1876–1944) harmadik fiaként zsidó családban. Bátyjai, László (1898) és Olivér (1901) később szintén az orvosi hivatást választották. Apja 1904-ben elnyert egy sárbogárdi járási tisztiorvosi állást, ekkor a család a Fejér megyei településre költözött.

Alapfokú tanulmányait a sárbogárdi izraelita elemi iskolában végezte, majd a (a mai felső tagozat) harmadik osztály végéig a Szekszárdi Állami Főgimnázium tanulója volt. Ezután átiratkozott a Kegyes-tanítórendiek Váci Főgimnáziumába, ahol 1920. május–júniusban leérettségizett.[3] Vácott ismerkedett meg későbbi feleségével, Bíró Edittel (1903–1944), aki anyai ágon unokatestvére volt. Tanulmányait a budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán folytatta. Az 1925/26-os tanévben egy veseműködéssel kapcsolatos tanulmányáért elnyerte a Korányi Sándor-díjat. 1927. december 21-én letett utolsó vizsgája után két nappal megkezdte hivatása gyakorlását az Ádám Lajos irányításával működő III. számú Sebészeti Klinika keretein belül. Kezdetben műtősnövendék volt, majd 1930-ban megszerezte a műtősebészi oklevelet, illetve szakvizsgát tett. Az 1930/1931-es tanévet ösztöndíjjal Berlinben töltötte, ahol Lichtenberg Sándor urológiai intézetében szerzett tapasztalatot. 1929. november 24-én Budapesten, a Ferencvárosban feleségül vette Bíró Editet, Böhm Jakab orvos és Reichmann Elvira lányát.[4] 1933-ban megszületett Mária Magdolna nevű lánya, majd egy évvel később Péter Ödön nevű fia is.

A második zsidótörvény életbe lépése után már nem dolgozhatott főállású orvosként a klinikán, hanem különböző kórházakban mint externista, vagyis bejáró orvos tevékenykedhetett. Miután elhagyta a Klinikát, a 104-es katonai sebészállomáson, illetve a Horthy Miklós Kórház Gégészeti Osztályán teljesített szolgálatot. 1942-ben munkaszolgálatosként a sárospataki repülőtérre vezényelték földmunka végzésére, majd 1943 májusában belügyminiszteri kinevezéssel a Madarász utcai Kórház Sebészeti Osztályára került. 1943-ban belépett a Magyarországi Szociáldemokrata Pártba, amelynek értelmiségi orvoscsoportjában a német megszállás idejéig aktívan részt vett. 1944 júliusától illegalitásba vonult, és Budapest ostroma végéig Budapesten egy ápolónő bújtatta, akit a háború után feleségül vett. Első nejét és mindkét gyermekét nem sokkal Auschwitzba érkezésük után gázkamrában pusztították el. Édesanyja, akit Sárbogárdról hurcoltak el, ahogy anyósa és sógora is a holokauszt áldozatai lettek.

A háború után őt nevezték ki a lerombolt Szent Margit Kórház igazgatójává. 1945 nyarán a hatóságok az intézmény lebontása mellett döntöttek, a neki szánt feladat az épen maradt részeken szükségkórház létesítése volt. Ő azonban a sok sebesült és beteg óbudai ellátására a szűkös anyagi és személyzeti lehetőségeket mintegy felturbózva, a helyreállítást választotta. 1946 nyarára már működött a belgyógyászat, a sebészet és a szülészet-nőgyógyászat. Neve a pilisi falvakban is ismertté vált, tömegesen jöttek betegek kórházába. Ezért sokan féltékenyek voltak rá, s ahol lehetett, keresztbe tettek neki.

Az 1956-os forradalom alatt, november 1-jén a Német Vöröskereszt 100 ágyas mobil tábori kórháza, teljes felszereléssel, műtővel, közel negyven gépkocsival helyet és működési engedélyt kért Örlős doktortól. A San Marco Házba, a volt Irgalom Házába települtek, s tíz napig a két kórház sok sebesült életét mentette meg. A felülkerekedett hatalom szemében Örlős ezért „ellenforradalmár” lett, Igazgatói állásából azonnal felmentették, és internálták a Kistarcsai Központi Internálótáborba. Onnan az óbudai MSZMP-s párttitkár, Bihari László szabadította ki.[5] Az első adandó alkalommal nyugdíjazták, s rendőri felügyelet alá helyezték. Megélhetése azontúl igen szűkös lehetőségekkel zajlott. Meghalt második felesége is, az ő látása, egészségi állapota folyamatosan romlott.

A megalázott, magára maradt doktor 1988-ban 84 évesen az öngyilkosságba menekült. A Kozma utcai izraelita temetőben nyugszik.

Munkái szerkesztés

  • A műtét időpontjának megválasztása gangraena diabeticumnál. Adatok a penis és scrotum gangraenáinak salvarsankezeléséhez három eset kapcsán (Orvosképzés, 1929, 5.)
  • A tonsillitisből kiinduló ditius streptococcus-peritonitisről (Gyógyászat, 1932, 36.)
  • A collapsus készség megállapítása histaminpróbával és a helyi érzéstelenítés jelentősége a collapsus megelőzősében, Szappanos Mihállyal (Orvosképzés, 1935, 4.)
  • Betegellátó üzemek gyógyszerelése. A székesfővárosi kórházak gyógyszerelésének reformja (Orvosok Lapja, 1945, 8.)
  • Felületes pyodermák rapid gyógyítása (Orvosok Lapja, 1946, 11.)
  • A Cushing-syndroma therápiájának jelenlegi állásáról egy bilaterális subtotális adrenalectomiával gyógyított eset kapcsán, Góth Endrével, Lengyel Lóránttal és Sávely Caesarral (Orvosi Hetilap, 1955, 29.)

Díjai, elismerései szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

  • A Szent Margit kórház főkapujától balra emléktábla állít emléket neki.
  • 2019 óta nevét viseli Békásmegyeren a Dr. Örlős Endre park.[6]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Budapesti Közlöny, 1933. szeptember 21. (67. évfolyam, 214. szám)
  2. Öszterreicher Gyula gyászjelentése (1938). (Hozzáférés: 2022. december 5.)
  3. Iskolai értesítők, Katolikus Gimnázium, Vác. adt.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
  4. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári házassági akv. 895/1929. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
  5. Láng János (1937): Üzenet a túlélőtől a fiataloknak: ne akarják eltitkolni a zsidóságukat! zsido.com, 2019. június 29. (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  6. Új közterületnevek Budapesten napi.hu

Források szerkesztés

  • Dr. Pintér Endre: Viszket Zoltán: Örlős Endre (Egy óbudai orvos élete) pp. 147, 2014 (Hozzáférés: 2022. december 3.)
  • Markovits György, Pintér Endre, Sárdi László (1993. szeptember 19.). „In memoriam dr. Örlős Endre”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 134 (38), 2101–2102. o. (Hozzáférés: 2022. december 5.)  

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés