Lichtenberg Sándor
Mindszenti Lichtenberg Sándor (Budapest, 1880. január 20.[2] – Mexikóváros, 1949. április 21.[3]) urológus, egyetemi tanár.
| Lichtenberg Sándor | |
| Született | 1880. január 20.[1] Budapest |
| Elhunyt | 1949. április 21. (69 évesen) Mexikóváros |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Lichtenberg Kornél |
| Foglalkozása | urológus |
| Tisztsége | egyetemi tanár |
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem ( – 1900-as évek) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésLichtenberg Kornél (1848–1933) fül-orr-gégész és várpalotai Palotai (Hirschler) Júlia fiaként született zsidó családban. A Budapesti Evangélikus Főgimnáziumban érettségizett. Tanulmányait a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán[3] folytatta. Medikusként a budapesti II. sz. Anatómiai Intézetben dolgozott. Orvosi tanulmányai végeztével a Heidelbergi Egyetemi Kórház Sebészeti Osztályán kapott állást. Akkori asszisztensével, Friedrich Voelckerrel 1912-ben megalapította a Zeitschrift für Urologische Chirurgie című orvosi szakfolyóiratot.[4] Pályafutásának következő állomásán, Strasburgban, Otto Mandelung irányítása alatt működött a Strasbourgi Egyetem Klinikáján asszisztensi beosztásban.[5] Munkássága kezdetén még megoszlott az érdeklődése a sebészet és urológia között, de kutatásai rövidesen már csak az urológia előrehaladását szolgálták. A vesediagnosztika újabb módszerei című tárgykörben habilitált és docensi kinevezést kapott.[3] Időközben a pesti Poliklinikán is osztályvezető főorvossá nevezték ki.
Az első világháború kitörésével a magyar hadsereg kötelékében katonai szolgálatra vonult be és előbb a hadsereg egyik sebészeti egységének főorvosa, majd a kassai magyar hadikórház igazgatója lett, ahol komoly szervező erejéről és orvosi tudásáról lett ismertté, melynek elismeréséül több katonai kitüntetést is kapott. Ezután egy évet még Magyarországon töltött, a miskolci kórház sebészeti osztályának főorvosaként. Távollétében a Strasbourgi Egyetemen tanári kinevezést kapott, azonban a város francia megszállása miatt ezt az állást nem foglalhatta el. 1917. március 4-én Budapesten feleségül vette Schneider Arankát, egy bécsi zsidó bankár lányát.[6] 1920-ban – az ekkor már négytagú családjával – Berlinbe költözött, ahol hamarosan rendkívüli tanárrá nevezték ki, majd 1922-től urológus szaktanácsadóként segített a Szent Hedvig Kórház urológiai osztályának felállításában. 1929-ben[7] Moses Swickkel közösen először készített használható röntgenfelvételeket[8] a vesékről az Urosectan[9] kontrasztanyag segítségével.[10] Arthur Binz is részt vett a fejlesztésben.
Társszerkesztője volt az ötkötetes Handbuch der Urologie című munkának, mely főleg a német, osztrák és svájci urológiai iskolák vezetőinek munkáit tartalmazza. A Német Urológiai Társaság elnöke, a Pennsylvaniai Egyetem díszdoktora és a Svéd Királyi Orvosi Társaság tiszteletbeli tagja.[11]
A nemzetiszocialisták hatalomra kerülését követően minden tisztségéből elbocsátották és visszavonták tanítási engedélyét. Családjával Budapestre emigrált, ahol a magyarországi antiszemitizmus miatt már nem tudta megvetni a lábát, végül 1939-ben Mexikóba emigrált.
Emlékezete
szerkesztésLichtenberg Sándor emlékére a Német Urológiai Társaság és a Német Urológusok Szakmai Egyesülete a Takeda Pharma céggel közösen 2000 óta 5000 euróval járó Alexander von Lichtenberg-díjat adományoz a magánpraxisban dolgozó urológusoknak, akik „mindennapi munkájuk során kiemelkedő szolgáltatást nyújtanak a járóbeteg-urológia területén”. [12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ FamilySearch Historical Records. (Hozzáférés: 2022. december 4.)
- ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 87/1880. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
- ↑ a b c Alexander von Lichtenberg (1880–1949). Farco-Pharma. (Hozzáférés: 2008. december 13.) Archivált másolat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
- ↑ Alexander von Lichtenberg, MD, 1880–1945. American Urological Association. (Hozzáférés: 2008. december 13.)
- ↑ Ein Pionier der Urologie. Takeda Pharma. (Hozzáférés: 2008. december 13.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári házassági akv. 122/1917. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
- ↑ Alexander von Lichtenberg, Moses Swick: Grundlagen und Durchführung der intravenösen Darstellung der Harnwege. In: Zentralblatt für Gynälologie. Band 53, 1929, S. 3387.
- ↑ Moses Swick: Darstellung der Niere und Harnwege im Röntgenbild durch intravenöse Einbringung eines neuen Kontrasstoffes, des Uroselectans. In: Klinische Wochenschrift. Band 8, 1929, S. 2087–2089.
- ↑ Alexander von Lichtenberg, Moses Swick: Klinische Prüfung des Uroselectans. In: Klinische Wochenschrift. Band 8, 1929, S. 2089–2091.
- ↑ Horst Kremling: Würzburger Beiträge zur Gynäkologischen Urologie. In: Würzburger medizinhistorische Mitteilungen. Band 5, 1987, S. 5–11, hier: S. 6.
- ↑ René Geoffroy: Ungarn als Zufluchtsort und Wirkungsstätte deutschsprachiger Emigranten (1933–1938/39). Frankfurt am Main : Lang 2001, S. 180 f
- ↑ Alexander-von-Lichtenberg-Preis. Takeda Pharma. (Hozzáférés: 2008. december 13.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Alexander von Lichtenberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Alexander Emed (2002. január 20.). „Lichtenberg Sándor (1880-1949)”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 143 (3), 146–147. o. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
- Pitroffy-Szabó Béla (1980. július 13.). „Lichtenberg Sándor”. Orvosi Hetilap (Magyarország) 121 (28), 1707–1709. o. (Hozzáférés: 2022. december 5.)
- P. Rathert, I. Rathert: Alexander von Lichtenberg (1880-1949): Legitimation der Urologie durch klinische Forschung, in: Dirk Schultheiss, Peter Rathert, Udo Jonas (Hrsg.), Wegbereiter der Urologie. 10 Biographien, Springer 2002, S. 135–146
