Falk Zsigmond

(1870–1935) lapszerkesztő, zenekritikus, nyomdai igazgató, író

Falk Zsigmond Károly (Pest, 1870. március 30.[6]Budapest, Kőbánya, 1935. február 15.)[7] magyar író, szerkesztő.

Falk Zsigmond
Született1870. március 30.[1]
Pest[1]
Elhunyt1935. február 15. (64 évesen)[2][3]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiFalk Zsigmond
Foglalkozása
SírhelyeFarkasréti temető (41-12. sírbolt)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Falk Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Családja szerkesztés

Szülei Falk Zsigmond (1831. április 27.[8] – 1913. március 9.)[9][10] nyomdaigazgató, udvari tanácsos és Dirnhuber Leopoldina (1836–1903),[11] apai nagybátyjai Falk Miksa és Falk Henrik voltak.[12]

Felesége Czipszer Julianna volt, akivel 1933. december 4-én Budapesten, a Terézvárosban kötött házasságot.[13]

 
A három Falk testvér: Falk Miksa, a nagybátyja (1828–1908), Falk Zsigmond, az apja (1831–1913); Falk Henrik, a nagybátyja (1840–1918).

Pályafutása szerkesztés

Jogi tanulmányait Budapesten végezte. Munkatársként a Pesti Könyvnyomda Rt.-nél a nyomdászmesterséget is elsajátította, apja halála után a nyomda elnök-igazgatói székét foglalta el. Tanulmányúton járt Európa több országában és Amerikában. Ő hozta be Magyarországra az első szedőgépet és ő honosította meg a hangjegymetszést és a zeneművek nyomtatását. Zenekritikusként több napi- és hetilap írója volt, Váradi Antallal az Ország-Világ című hetilap szerkesztői munkakörét is betöltötte egészen haláláig. Az Országos Magyar Dalárdaegyesületnek egy évtizeden át titkára, majd főtitkára volt, megalapította és 10 éven át szerkesztette a Magyar Dal című zenei szaklapot. Több útirajzot is írt. Halálát bal oldali „alszártörés” (sípcsont, szárkapocscsont-törés) szövődményei okozták.

Szerkesztői, írói és kritikusi munkáiban leginkább dr. Falk Zsigmond formában használta a nevét.

2004 óta védett sírja a Farkasréti temetőben található (41. parcella 12. sírbolt), ahol apjával, idősebb Falk Zsigmonddal együtt nyugszik.[14]

Művei szerkesztés

  • A sokszorosító ipar Magyarországon (Budapest, 1896)
  • Sok mindenről (elbeszélés, Budapest, 1902)
  • Mindennapi történetek (elbeszélés, Budapest, 1903)
  • Mozgó fényképek (elbeszélés, Budapest, 1904)
  • Az énekesnő (elbeszélés, Budapest, 1905)
  • Repülünk (elbeszélés, Budapest, 1910)
  • Paula gondjai (novellák, 1917)
  • A söntéstől a rivaldáig (regény, Budapest, 1912)
  • Egy kis zugból (Budapest, 1921)
  • Leveles láda (elbeszélések, útirajzok, megemlékezések, Budapest, 1921).
 
Sírja a Farkasréti temetőben, 2019

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés