Főmenü megnyitása
Falussy Árpád.png

Falussy Árpád (Érendréd, 1865. március 15. – Budapest, Józsefváros, 1934. március 5.) Szatmár vármegye főispánja.

ÉletútjaSzerkesztés

Falussy Mihály és Jákó Amália fia. Tanulmányait Nagykárolyban, Debrecenben és Budapesten elvégezvén, 1893-ban ügyvédi oklevelet nyert. Ekkor Budapesten telepedett le, ahol ügyvédi irodát nyitott. 1895-ben megalakította a józsefvárosi függetlenségi kört, melynek több éven át elnöke volt, közben a belvárosi Sas-kör is megválasztotta egyik igazgatójává. Szatmár vármegyének 12 évig törvényhatósági bizottsági tagja, s a nemzeti ellenállás alatt a vezetők között foglalt helyet. 1901-ben nagyobb külföldi utat tett Bartha Miklós társaságában. 1906. április 21-én nevezték ki Szatmár vármegye főispánjává, mely méltóságában nagy tevékenységet fejtett ki társadalmi téren is. Így többek között elnöke volt a szatmári „Széchenyi Társulat”-nak és a nagykárolyi „Kölcsey Egyesület”-nek. Az új főispán ünnepélyes beiktatása az 1906. május 8-án tartott közgyűlésen történt meg, amikor a vármegyei bizottsági tagokon kívül a szomszéd törvényhatóságok küldöttei is nagy számban jelentek meg. Ilosvay Aladár megnyitván a közgyűlést, bejelentette, hogy a király Falussy Árpád drt nevezte ki főispánná. A közgyűlés ezután küldöttséget választott meghívására. A megjelenő főispánt a vármegye közönsége nevében Ilosvay Aladár főjegyző üdvözölte, mire a főispán megtartotta székfoglaló beszédét, mely után Jékey Mór tartott beszédet. A közgyűlést a küldöttségek tisztelgése, majd ünnepi lakoma követte. 1934-ben hunyt el tüdőlob következtében. Felesége Mérlaki-Jerney Margit volt.

ForrásokSzerkesztés

  • Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. SZATMÁR VÁRMEGYE. AZ UTOLSÓ NEGYVEN ÉV TÖRTÉNETE. Irta ifj. dr. Reiszig Ede
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információkSzerkesztés

  • Erdélyi lexikon. Szerk. Osváth Kálmán. Oradea-Nagyvárad, Szabadsajtó Könyv- és Lapkiadó Rt., 1928.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • A Kerepesi úti temető. A bevez. tanulmányt írta, az adattárat, a mutatókat és a szemelvényeket összeállította Tóth Vilmos. 2 db. = Budapesti Negyed 1999. 25. sz.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Vajay, Szabolcs: Ordinis Sancti Iohannis in Hungaria thesaurus ac corpus : Obedientia Brandenburgensis : Repertorium Historicum Familiarum quibus Milites procedent. [Címvált. a gerincen: A Johannita Rend lovagjai, 1854-1987.]. [München], 1987.