Főmenü megnyitása

A Fed-kupa a tenisz sportágának első nemzetközi jellegű női csapatversenye, csapatvilágbajnoksága (a férfiaknál hasonló verseny a Davis-kupa). A sorozat 1963-ban indult, megünnepelve a Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) megalakulásának 50. évfordulóját.

Fed-kupa
A Fed-kupa
A Fed-kupa

Első verseny 1963
Weboldal http://www.fedcup.com/
WTA Tour
Címvédő Csehország (2018)

TörténeteSzerkesztés

A Fed-kupa ötlete 1919-ből származik, mikor Hazel Hotchkiss Wightman felvetett egy koncepciót egy női csapatbajnokság létrehozására. Mikor ezt elutasították, helyette újabb ötlettel rukkolt elő 1923-ban, melyben felvázolt egy évente megrendezendő versenyt az Egyesült Államok és Nagy Britannia csapatai között, akik abban az időben a két legerősebb tenisz-nemzetnek számítottak. Később Nell Hopman, a legendás Ausztrál Davis-kupa csapat kapitányának Harry Hopmannek a felesége karolta fel Wightman eredeti ötletét.

1962-ben egy Egyesült Államokban élő brit, Mary Hardwick Hare, támogatásáról biztosította az ITF-et, amennyiben a szövetség kiír egy évente megrendezendő női csapatbajnokságot, ahol a játékosok egy hét alatt megmérkőzhetnek egymással. Ezzel végül 40 évvel Wightman ötlete után, sikeresen realizálódott a sorozat. 1963-ban, az ITF útjára indította a Federation-kupát (Federation Cup), ami minden nemzet számára nyitott volt, nem csak az Egyesült Államoknak és Nagy Britanniának. A verseny indítását hamar átütő siker követte.[1]

A verseny helyszínei évente változnak, időtartama eleinte egy hét volt. A tenisz éllovasai kezdetektől fogva támogatták a sorozatot. Az első viadalt a londoni Queen's Club-ban rendezték, a benevezett 16 ország részvételével - köztük volt Magyarország is. Döntőjébe az akkori kor tenisz nagyhatalmainak tekintett Egyesült Államok, és Ausztrália jutott, melyből a Darlene Hard, Billie Jean King, Margaret Smith, Lesley Turner alkotta amerikai csapat került ki győztesen. Ezen két ország büszkélkedhet a mai napig a legtöbb győzelemmel, illetve döntőbe jutással. Az USA csapata 29 döntő, ebből 18 győzelem, míg Ausztrália 17 döntő és 7 győzelem tulajdonosa. A győzelmek tekintetében a 2000-es években feljött Csehország válogatottja, amely 10 győzelemmel és 1 döntővel rendelkezik.

Az első verseny résztvevőinek nem osztottak pénzjutalmat, a költségeket minden csapat saját maga állta. Szponzorok bevonását csak később engedélyezték, mikor a résztvevők száma (és a verseny költsége) drámaian megnőtt. Elsőként a Colgate cég jelent meg 1976-ban. Az első hosszútávú szerződést a japán kommunikációs óriással, a NEC-kel kötötték, aki 1981-től egészen 1994-ig támogatta a sorozatot.

Az idők során egyre több ország jelezte indulási szándékát, ami lebonyolítási nehézségekhez vezetett. Ezt egy kvalifikációs körrel oldották meg. Az első selejtezőre 1976-ban került sor, amikor 36 ország szeretett volna indulni a tornán. Ekkor 8 csapat döntötte el ki-ki meccsen, hogy ki legyen az a négy, aki csatlakozhat a főtáblán szereplő 28 csapathoz. Az első párbajokat Luxemburg, Mexikó, Fülöp-szigetek és Svájc csapata nyerte, így ők az elsők akik selejtezők során érték el a főtáblát.

A résztvevők további emelkedése miatt a szövetség 1992-ben létrehozta a területi selejtezőcsoportokat. Ezt a lebonyolítási formát nem sokkal később, 1995-ben újra, gyökeresen átszervezték. Az új kor, új követelmények, új lebonyolítási forma új nevet is követelt magának, ettől kezdve a sorozatot a régi név egy rövidített változata a Fed Cup fémjelezi. A versenysorozat lebonyolítási szabályzatát 2016-ban újították meg.[2] 2017-ben 95 nemzet csapata versengett.[3]

LebonyolításSzerkesztés

TornaSzerkesztés

Miközben egyre több nemzet vesz részt évről évre a Fed-kupa sorozatán, addig mindössze 16 csapat juthat az elit csoportokba. (8 csapat a világcsoportba és 8 a 2. világcsoportba.)

A világcsoport és a 2. világcsoport szakaszai a következők:

(a) Világcsoport: Az a 4 csapat akik továbbjutottak a világcsoport első körén, azok a következő évben is maradnak a legmagasabb csoportban. Az első kör veszteseinek selejtezőt kell játszania a 2. világcsoport 4 győztesével. A párharcok kimenetelei döntenek arról, hogy ki marad, ki jut fel illetve ki esik ki a világcsoport küzdelmeiből. (Az újrajátszások 4 győztese a következő évet a világcsoportban, míg a 4 vesztes a 2. világcsoportban kezdheti meg.)

(b) 2. világcsoport: Az a 4 csapat akik megnyerték a 2. világcsoport párharcait, azok jogot nyertek arra, hogy a világcsoport első körének veszteseivel megmérkőzzenek a világcsoportba jutásért. Aki nyer az feljut az elitcsapatokhoz, aki veszít az a 2. világcsoport küzdelmeiben vesz majd részt. A 2. világcsoport párharcai veszteseinek pedig a területi selejtezők győzteseivel kell megmérkőzniük a 2. világcsoportban maradásért. Aki veszít, az visszaesik a saját területi csoportjába.

A Fed-kupa küzdelmei több szintre szerveződtek. A legmagasabb szinten a világcsoport 8 csapata található, őket a 2. világcsoport 8 csapata követi. Ez alatt a Fed-kupa által létrehozott területi zónák csoportjai találhatók. Ezek a zónák a következők: Az Amerikai zóna, az Európai/Afrikai zóna valamint az Ázsiai/Óceániai zóna. Ezek a területi zónák is több csoportra oszlanak. Az amerikai és az ázsiai/óceániai zóna csapatai 2, míg az európai/afrikai zóna csapatai 3 csoportba szerveződnek.

A területi zóna csoportküzdelmei alatt minden csoportból bizonyos számú csapat juthat fel a magasabban rangsorolt csoportba illetve eshet ki egy alacsonyabb csoportba. A 2. világcsoport rájátszásába mindig 4 csapat kerülhet. Ezt a 4 csapatot az amerikai területi csoport győztese, az ázsiai/óceániai területi csoport győztese valamint a 2 európai/afrikai területi csoport győztes csapata alkotja.

A lebonyolítás szerkezeteSzerkesztés

A Fed-kupa 2016-tól érvényes lebonyolítási szerkezetét az alábbi ábra mutatja:[2][4]

Szint Csoport(ok)
1 Világcsoport I

8 ország

Világcsoport I rájátszás (playoff)

4 ország a Világcsoport I-ből + 4 ország a Világcsoport II-ből

2 Világcsoport II

8 ország

Világcsoport II rájátszás (playoff)

4 ország a Világcsoport II-ből + 2 ország az Euro/Afrikai zóna I-ből
+ 1 ország az Amerika zón I-ből + 1 ország az Ázsia/Óceánia zóna I-ből

3 Amerikai zóna I csoport

8 ország

Euro/Afrikai zóna I csoport

14 ország

Ázsia/Óceániai zóna I csoport

8 ország

4 Amerikai zóna II csoport

10 ország

Euro/Afrikai zóna II csoport

8 ország

Ázsia/Óceániai zóna II csoport

13 ország

5 Euro/Afrikai zóna III csoport

22 ország

A mérkőzésekSzerkesztés

A világcsoport és a 2. világcsoport rájátszás (playoff) küzdelmeit 3 győzelemig tartó egyenes kiesési alapon játsszák. A különlegessége az, hogy behozhatatlan előny elérésnél is le kell játszani minden meccset. A meccsek lejátszására 2 nap engedélyezett oly módon, hogy az első napon játszanak két egyes meccset, a második napon pedig ezek visszavágóját majd utolsóként megmérkőznek párosban is.

A területi csoportok küzdelmei 3 meccsig tartanak (két egyes és egy páros mérkőzés).

Rekordok és statisztikákSzerkesztés

CsapatokSzerkesztés

Ország Melyik évben győztes Döntős
  Amerikai Egyesült Államok 1963, 1966, 1967, 1969, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1982, 1986, 1989, 1990, 1996, 1999, 2000, 2017 (18) 1964, 1965, 1974, 1985, 1987, 1991, 1994, 1995, 2003, 2009, 2010, 2018 (12)
  Csehszlovákia
  Csehország
1975, 1983, 1984, 1985, 1988, 2011, 2012, 2014, 2015, 2016, 2018 (11) 1986 (1)
  Ausztrália 1964, 1965, 1968, 1970, 1971, 1973, 1974 (7) 1963, 1969, 1975, 1976, 1977, 1978, 1979, 1980, 1984, 1993, 2019 (11)
  Spanyolország 1991, 1993, 1994, 1995, 1998 (5) 1989, 1992, 1996, 2000, 2002, 2008 (6)
  Szovjetunió
  Oroszország
2004, 2005, 2007, 2008 (4) 1988, 1990, 1999, 2001, 2011, 2013, 2015 (7)
  Olaszország 2006, 2009, 2010, 2013 (4) 2007(1)
  Franciaország 1997, 2003, 2019 (3) 2004, 2005, 2016 (3)
  Németország 1987, 1992 (2) 1966, 1970, 1982, 1983, 2014 (5)
  Dél-afrikai Köztársaság 1972 (1) 1973 (1)
  Belgium 2001 (1) 2006 (1)
  Szlovákia 2002 (1) (0)
  Egyesült Királyság (0) 1967, 1971, 1972, 1981 (4)
  Hollandia (0) 1968, 1997 (2)
  Svájc (0) 1998 (1)
  Szerbia (0) 2012 (1)
  Fehéroroszország (0) 2017 (1)

EgyéniSzerkesztés

1Jelenleg 14 év a játékosok alsó korhatára.

A ranglistaSzerkesztés

A Fed-kupa szereplés alapján összeállított nemzetek ranglistája négyéves gördülő periódust vesz alapul. A következő négyéves periódus első évében az előző periódus első évének pontszámai törlődnek, és így tovább. A szerezhető pontszámok a periódus első évében 100%, második évében 75%, harmadik évében 50%, míg negyedik évében 25% arányban kerülnek beszámításra. Csak a nyertes csapat szerezhet ranglistapontot, és bónusz pont jár annak a csapatnak, amely nála előbbre rangsorolt csapatot győz le. A játék nélkül győztes csapat megkapja a győzelemért járó pontot, de a bónuszpontot nem. A zónák I-es csoportjában a csoportgyőztes 1000, a II-es csoportban a győztes 400, a III-as csoportban 160 pontot kap.

A világcsoport I és II-ben szerezhető pontok
Kör 100% 75% 50% 25%
Döntő 8000 6000 4000 2000
Elődöntő 6000 4500 3000 1500
Világcsoport I első kör 4000 3000 2000 1000
Világcsoport I rájátszás 2000 1500 1000 500
Világcsoport II első kör 1500 1175 750 375
Világcsoport II rájátszás 1000 750 500 250

Bónuszpontok
A legyőzött ország
ranglistahelyezése
Pont
1 200
2–5 180
6–10 150
11–20 100
21–30 80
31–50 50
51–75 30

A ranglista állása 2019. április 22-én[5]

Ranglista Nemzet Pontok Vált. Ranglista Nemzet Pontok Vált.
1   Csehország 28 835   11   Egyesült Királyság 4035  4
2   Amerikai Egyesült Államok 22 160   12   Lettország 3782,5  
3   Franciaország 17 100  1 13   Kanada 3630  2
4   Ausztrália 14 160  2 14   Japán 3455  3
5   Fehéroroszország 11 880  2 15   Szlovákia 3417,5  1
6   Románia 7562,5  1 16   Oroszország 3080  3
7   Németország 6822,5   17   Kazahsztán 2482,5  2
8   Spanyolország 5532,5  2 18   Brazília 2280  3
9   Svájc 4735   19   Hollandia 2095  5
10   Belgium 4050  2 20   Paraguay 2047,5  3
  • Magyarország egy helyet javítva 1490 ponttal a 27. helyen állt.

Magyarország szerepléseSzerkesztés

Magyarország 1963 óta vesz részt a Fed-kupa küzdelmeiben, és a Körmöczy Zsuzsa, Broszmann Zsófia, Bardóczy Klára összetételű csapat rögtön az első évben a világcsoport negyeddöntőjébe jutott, ahol a döntőig jutó Ausztrália ütötte el a további küzdelmektől. Ezt az eredményt még egy alkalommal, 1985-ben sikerült a Temesvári Andrea Bartos Csilla összetételű csapatnak megismételni. Ők a későbbi győztes Csehszlovákiától szenvedtek vereséget.

A magyar női teniszválogatott 2019-ig 44 alkalommal indult a versenysorozaton, ebből 12 alkalommal jutott a világcsoport valamelyik szintű küzdelmeibe. A legtöbb győzelem Mandula Petra nevéhez fűződik, aki 36 mérkőzéséből 28 alkalommal hagyta el győztesen a pályát. A versenyen legtöbbször, 30 alkalommal Jani Réka Luca, 27 alkalommal Temesvári Andrea játszott mérkőzést. A csapat 2003 óta az Európa/Afrika zóna I. csoportjában szerepel,[6] 2018-ban a Stollár Fanny, Gálfi Dalma, Bondár Anna, Jani Réka Luca összetételű csapat kiharcolta a Világcsoport rájátszásába való továbbjutást, a feljutás azonban nem sikerült, mivel a Konta Johanna, Heather Watson összetételű brit csapattól vereséget szenvedtek.[7] 2019-ben a Gálfi Dalma, Bondár Anna, Jani Réka Luca, Nagy Adrienn összeállítású csapat a 3. helyet szerezte meg az Európa/Afrika zóna I. csoportjában, így éppen lemaradt a Világcsoport rájátszásban való részvételről.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fed Cup History (angol nyelven). ITF. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
  2. a b ITF Fed Cup Regulations (angol nyelven). ITF. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
  3. Number of nations competing by year (angol nyelven). ITF. (Hozzáférés: 2017. november 13.)
  4. Fed Cup Format (angol nyelven). ITF. (Hozzáférés: 2017. november 3.)
  5. ITF Fed Cup Nations Ranking. ITF. (Hozzáférés: 2019. április 21.)
  6. Hungary Team profile. ITF. (Hozzáférés: 2018. február 9.)
  7. Nem sikerült a feljutás. Magyar Tenisz Szövetség, 2018. február 10. (Hozzáférés: 2018. február 11.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Fed-kupa témájú médiaállományokat.