Fehér Gyula (színművész)

Fehér Gyula, Weisz (Kecskemét, 1879. március 11. – Budapest, Erzsébetváros, 1965. október 2.) magyar színész, színészpedagógus.

Fehér Gyula
Született	Weisz Gyula 1879. március 11. Kecskemét
Elhunyt	1965. október 2. (86 évesen) Budapest VII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész
Sírhelye	Új köztemető
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Weisz Albert tisztviselő és Braun Eszter fia. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Solymosi Elek színészképzőjében tanult. 1898. október 1-jén lépett először színpadra Mezei Béla nyitrai társulatánál, majd 1905–1906-ban Pécsett, 1909–1910-ben Kolozsvárott, 1910–1911-ben Szabadkán, 1911–1912-ben Szatmáron szerepelt. A következő években játszott az újpesti Népszínházban, Debrecenben és a Grand Guignolban is fellépett. A színpadok drámai hős- és jellemszínésze volt, de képzett bariton hangja alkalmassá tette énekes szerepek alakítására is. Szinte valamennyi Shakespeare-darabban játszott és sikereket ért el a népszínművekben nyújtott alakításaival is. Az 1910–20-as években több némafilmben is játszott.

1914 júliusa és 1935 között, kényszernyugdíjazásáig a budapesti Nemzeti Színházban szerepelt, de 1935 után néhány alkalommal még fellépett magánszínházakban. 1940-ben visszavonult a színészettől. 1946-tól 1957 októberéig ismét a Nemzeti Színház tagja volt és vállalt szerepeket vidéki társulatoknál is. Az Országos Színészegyesület alelnökeként tevékenyen részt vett a színésztársadalom szociális helyzetének javításán. 1922-től több mint egy évtizeden át a Színészegyesület Színészképző Iskolájának tanáraként a filmjáték elméletet és gyakorlatot tanította. Két pedagógiai könyvet írt a filmművészet oktatásáról. Sokoldalú karakterizáló készségével klasszikus és modern darabokban alakított sikeres szerepeket.

Magánélete

Házastársa Lengyel Klára (1881–?) színésznő volt, akit 1906. november 26-án Nagyváradon vett nőül. Gyermekük, Fehér Tibor (Nagyvárad, 1921. március 21. – Budapest, 1974. május 9.) szintén színész lett.

Szerepei

Főbb színházi szerepei

• Katona József: Bánk bán – Petur bán
• Shaw: Tanner John házassága – Mendóza
• Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros – Ceglédi
• Shakespeare: Rómeó és Júlia – herceg
• Shakespeare: Hamlet – Claudius
• Shakespeare: III. Richárd – Ratcliff
• Rostand: Cyrano de Bergerac – Castel Jaloux
• Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok – Antonio
• Kacsóh Pongrác: János vitéz – Strázsamester

Filmszerepei

• Ma és holnap (1912) – bankár
• Őrház a Kárpátokban (1914) – orosz tábornok
• A népfölkelő (1914) – káplár
• A nagy leszámolás (1914, szkeccs, filmrész) – káplár
• A becsapott újságíró (1914) – Ipay alezredes
• A tiszti kardbojt (1916) – Bánky
• A nevető Szaszkia (1916)
• A világ csak hangulat (1916)
• Három Csehov novella (1916)
• Halálcsengő (1917) – hipnotizőr
• Három hét (1917) – Terényi Iván apja
• Leoni Leo (1917) – Lorenzo marquis
• Az álarcosbál (1917) Oszvald
• A föld rabjai (1917) – Balogh András
• Az elátkozott család (1917, valószínűleg nem készült el)
• A rablólovag (1917)
• A kuruzsló (1917)
• Havasi szerelem (1918) – Ralph Bender
• Ingovány (1918)
• Nebántsvirág (1918) – őrnagy
• Sehonnai (1918) – Stanling Thomas, ültetvényes
• A léleklátó sugár (1918) – Dr. Momzen professzor
• A bosszú (1918) – Salamon, Henrik gróf regale bérlője
• A szeszély (1918)
• A lavina (1918) – Moskovszki Sándor földbirtokos
• Ki ő? (1918)
• A szeszély (1918) – János, cigányfiú
• A csavargó (1918) – Don Salluste
• Az anya bűne (1919)
• A csempészkirály (1919)
• Rabszolgalázadás (1919)
• A bilincsbevert folyam (1920) – Kardos vezérigazgató
• A rög (1920) – a gazdag lány apja
• Júdás fiai (1920)
• A keselyű (1921) – Tass Mihály
• Tavaszi szerelem (1921)
• Az egér (1921)
• Petőfi (1922) – Szendrey Ignác
• Gazember!? (1922) – Dr. Alfa ideggyógyász
• Dauphin (1922) – Foquier
• Péntek este (1922–23)
• Leánybecsület (1923)
• Sportszerelem (1937–38) – kártyázó férfi az India kávéházban

Könyvei

• A filmjátszás művészete. Gyakorlati rész. Újpest, 1926.
• A filmjátszás művészetének kézikönyve. Budapest, 1942.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. II. kötet (Favartné – Komjáti Ferenc). Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. [1929].  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 264. o.  Online elérés
• Fehér Gyula az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Életrajza a Hangosfilm oldalán