Fehér mustár

növényfaj

A fehér mustár, más néven angol mustár vagy fehér repce (Sinapis alba) a káposztafélék (Brassicaceae) családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.

Infobox info icon.svg
Fehér mustár
Sinapis alba - Köhler–s Medizinal-Pflanzen-265.jpg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Sinapis
Faj: S. alba
Tudományos név
Sinapis alba
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Fehér mustár témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér mustár témájú médiaállományokat és Fehér mustár témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.

FelhasználásaSzerkesztés

Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják. Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.[1]

HatóanyagaiSzerkesztés

Mustárglikozidok, illóolaj, zsírosolaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.

JegyzetekSzerkesztés

  1. PFAF

ForrásokSzerkesztés

  • Bernáth J. (szerk. ). Gyógy- és aromanövények, 3. átdolgozott és bővített kiadás, Budapest: Mezőgazda Kiadó, 532-537. o. (2000). ISBN 963 9239 96 8 
  • Elizabeth H.: Sinapis alba L.. Plants For A Future, 2003. (Hozzáférés: 2013. október 19.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés