Feistritz an der Gail
Feistritz an der Gail (szlovénül Bistrica na Zilji) osztrák község Karintia Villachvidéki járásában. 2016 januárjában 615 lakosa volt.
Feistritz an der Gail | |||
A Szt. Márton-templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Karintia | ||
Járás | Villachvidéki járás | ||
Irányítószám | 9613 | ||
Körzethívószám | 0 42 56 | ||
Forgalmi rendszám | VL | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 627 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 570 m | ||
Terület | 19,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 34′ 26″, k. h. 13° 36′ 14″46.573889°N 13.603889°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 26″, k. h. 13° 36′ 14″46.573889°N 13.603889°E | |||
Feistritz an der Gail weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Feistritz an der Gail témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elhelyezkedése
szerkesztésFeistritz an der Gail Karintia déli részén fekszik, közvetlenül az olasz határ mellett, a Gail folyó völgyének felső szakaszán. Északról a Gail, délről a Karni-Alpok hegyei határolják. Az önkormányzathoz csak Feistritz falu és katasztrális község tartozik.
A környező települések: északnyugatra Sankt Stefan im Gailtal, északra Nötsch im Gailtal, délkeletre Hohenthurn, délnyugatra Malborghetto-Valbruna.
Története
szerkesztésFeistritz első említése 1119-ből való. 1348-ban a Dobratsch-hegy földcsuszamlása elmocsarasította a folyómenti szántóföldeket, így a helybeliek inkább a Noriker lófajta tenyésztésére specializálták magukat.
1849-ig a mai önkormányzat területe hat uradalomra oszlott, majd az önkormányzatok megalakulásával teljes egészében Hohenthurnhoz került. Feistritz 1906-ban önállóvá vált, majd az 1973-as közigazgatási reform során visszacsatolták szomszédjához. A község egy 1990-es népszavazást követően a következő évben visszanyerte önállóságát.
Lakosság
szerkesztésFeistritz an der Gail a legkisebb karintiai önkormányzat: 2016 januárjában 615 fő élt itt, ami visszaesést jelent a 2001-es 661 lakoshoz képest. Akkor a helybeliek 98,3%-a volt osztrák állampolgár és 7,9% tartozott a szlovén kisebbséghez. 94,3% római katolikusnak, 2,7% evangélikusnak, 2% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.
Látnivalók
szerkesztés- a Szt. Márton-templomot először 1182-ben említik, 1424 óta plébániatemplom. Mai formájában a 15. századból származik, késő gótikus stílusú. A falu fölötti dombon található.
- Feistritz híres néprajzi hagyományairól, különösen a pünkösdhétfői ünnepségekről. Ezen a napon tartják a "Kufenstechen" nevű lovas hadijátékot (Noriker lovakon) és utána a Lindentanz nevű táncot járják.
Testvértelepülések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
szerkesztés- A település honlapja
- 20707 – Feistritz an der Gail Statistik Austria
- A Wikimédia Commons tartalmaz Feistritz an der Gail témájú kategóriát.
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Feistritz an der Gail című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.