Főmenü megnyitása

A feketelábú szitakötő (Gomphus vulgatissimus) a folyami szitakötők családjába tartozó, egész Európában elterjedt rovarfaj.

Infobox info icon.svg
Feketelábú szitakötő
Nőstény feketelábú szitakötő
Nőstény feketelábú szitakötő
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Rend: Szitakötők (Odonata)
Család: Folyami szitakötők (Gomphidae)
Nem: Gomphus
Faj: G. vulgatissimus
Tudományos név
Gomphus vulgatissimus
Linnaeus, 1758
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Feketelábú szitakötő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Feketelábú szitakötő témájú médiaállományokat és Feketelábú szitakötő témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A feketelábú szitakötő testhossza 45–50 mm, szárnyfesztávolsága eléri a 60–70 mm-t. A nőstények és a fiatal hímek fekete-sárga mintásak, míg az idősödő hímek kizöldülnek. A hímek karcsú potroha a végén bunkósan megvastagszik, míg a nőstényeké többé-kevésbé egyenletesen vastag. A fiatal hímeket és nőstényeket a hátsó szárny alakja szerint is meg lehet különböztetni, míg a hímek szárnytöve horgas, a nőstényeké íves lefutású. A zölddé váló kifejlett hím jobbára fekete potroha végén a 7-9. szelvény oldalán található foltok élénksárgák maradnak. Halványzöld vagy kékeszöld szemeik nem érnek össze a fejtetőn.

A hasonló fekete-sárga hazai szitakötőktől (sárgás szitakötő, csermelyszitakötő, erdei szitakötő) teljesen fekete lábai, valamint tor- és potrohmintázata különbözteti meg.

ElterjedéseSzerkesztés

Európában és Nyugat-Szibéria déli részén elterjedt. Európában a legdélibb és legészakibb régiók kivételével mindenütt előfordul Dél-Svédországtól egészen Észak-Spanyolországig és Észak-Görögországig. Déli elterjedési vonala bizonytalan mert átmeneti formák (vagy hibridek) figyelhetők meg a Gomphus schneiderii-vel. A klíma melegedésével Britanniában mintegy 100 km-rel északabbra húzódott az 1970-es évekhez képest. Magyarországon az egész országban megtalálható, elsősorban a nagyobb folyók mentén.

ÉletmódjaSzerkesztés

Lárvája a kisebb-nagyobb, lassú folyású, iszapos aljzatú folyóvizekben él. Jellemzően a nagy folyók lassú szakaszain vagy a kisebbek sekély, iszapos szakaszain található meg. Ritkábban tavakban is előfordul. Hazai rokonai közül a feketelábú szitakötő jelenik meg először május elején. A kifejlett imágók jó repülők, a víztől távol, a fák koronaszintjében vadásznak, ritkán szállnak le és nehéz őket megfigyelni. Párzási időben a hímek védik a területüket és a nyílt víz fölött járőröznek. A párosodásra többnyire a víztől valamennyire távolabb kerül sor, majd ezután a nőstények egyedül rakják le petéiket. A lárvák 3-5 éven át fejlődnek, nappal az iszapba rejtőznek és éjjel aktívak.

A feketelábú szitakötő populációit a vízszennyezés és -szabályozás, valamint a meder kotrása veszélyeztetheti. Magyarországon védett, eszmei értéke 5000 Ft.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés