Feleky Sándor

(1865–1940) magyar orvos, író, költő, műfordító
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 8.

Feleky Sándor egyes helyeken Feleki Sándor, született Füchsl[2] (Lovasberény, 1865. október 31.[3]Budapest, Erzsébetváros, 1940. szeptember 1.)[4] orvos, író, költő. műfordító.

Feleky Sándor
1930-ban
1930-ban
SzületettFüchsl Sándor
1865. október 31.[1]
Lovasberény
Elhunyt1940. szeptember 1. (74 évesen)[1]
Budapest VII. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaGlasner Malvina
(h. 1902–1940)
SzüleiFeleki Miksa
Baron Anna
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (1A parcella, 1. sor, 39. sírhely)
A Wikimédia Commons tartalmaz Feleky Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Október c. versének részlete

Feleki (Füchsl) Miksa[5] orvos és Baron Anna fiaként született. Testvérei Feleky Hugó (1861–1932) urológus, egyetemi tanár és Feleki Béla (1862–1923) ügyvéd, törvényhatósági bizottsági tag. Unokaöccse Feleky Géza író, újságíró.[6] Egyetemi tanulmányait a fővárosban folytatta, ahol doktori képesítést szerzett. 1893-ban Budapesten kerületi orvos lett, majd 1910-ben tisztiorvosi kinevezést kapott. Már ekkor – egészségügyi szakirodalmi írásai mellett – szépirodalmi műveket is írt, illetve műfordítással foglalkozott. 1900-ban jelent meg első verseskötete Vándorfelhők címmel. 1902. július 6-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Glasner Malvinával.[7][8] A következő évben Árnyak és sugarak címmel ismét önálló verseskötete jelent meg. 1905-ben megjelent német balladákat és románcokat tartalmazó fordítása. 1911-ben a Petőfi Társaság tagjává választották. 1912-ben jelent meg harmadik jelentős verseskötete, az Én mezőm címmel.

1930-ban szakirodalmi és szépirodalmi írása jelent meg, „Őszi szántás” és az „A.B.C. Az egészség könyve versekben és képekben” címekkel, valamint ebben az évben adta ki Nikolaus Lenau költeményeinek magyar fordítását is.

Halála előtt pár évvel jelent meg „Hogyan éljünk nyáron, télen? Kis versekben elmesélem…” kötete 1937-ben, valamint a A nádpálca 1938-ban.

A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték végső nyugalomra.

Főbb művei

szerkesztés
  • Vándorfelhők (versek, Budapest, 1900)
  • Árnyak és sugarak (versek, Budapest, 1903)
  • Budapest egészségügye érdekében alkotott rendeletek és határozatok (I–III. Budapest, 1904–1909)
  • Az én mezőm (versek, Budapest, 1912)
  • Őszi szántás (versek, Budapest, 1930)
  • A. B. C. Az egészség könyve versekben és képekben (Budapest, 1930)
  • Hogyan éljünk nyáron, télen? Kis versekben elmesélem… (Budapest, 1937)
  • A nádpálca (verses elbeszélés, Budapest, 1938)

Emlékezete

szerkesztés

2001-ben jött létre a Feleki Sándor Alapítvány a Lovasberényi Oktatásért.[9] Az alapítvány célja a helyi általános iskola tárgyi feltételeinek javítása. Hozzájárulnak az itt tanulók szünidei táboroztatásához, valamint a tehetséges, de hátrányos helyzetű diákokat anyagilag is támogatják.

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04311.htm, Feleky Sándor, 2017. október 9.
  2. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 17967/1878. Névváltoztatási kimutatások 1878. év 1. oldal 28. sor
  3. Születési bejegyzése a lovasberényi izraelita hitközség születési akv. 1328/1865. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  4. Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1119/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  5. Feleki Miksa névváltozása: Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 17967/1878. Névváltoztatási kimutatások 1878. év 1. oldal 25. sor
  6. Testvére, Feleki Béla ügyvéd. [2020. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  7. Házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 811/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 12.)
  8. A felesége szülei Glazner József és Heller Matild voltak.
  9. Feleki Sándor Alapítvány a Lovasberényi Oktatásért (lovasbereny.hu)

További információ

szerkesztés