Főmenü megnyitása

Felméri Lajos

magyar író, újságíró, egyetemi tanár

Felméri Lajos dr. (Székelyudvarhely, 1840. szeptember 29.Kolozsvár, 1894. május 22.) magyar író, újságíró, egyetemi tanár.

Felméri Lajos
Született 1840. szeptember 29.
Székelyudvarhely
Elhunyt 1894. május 22. (53 évesen)
Kolozsvár
Állampolgársága magyar
Foglalkozása pedagógus,
író,
újságíró,
egyetemi tanár
Halál okaszepszis
Sírhely Házsongárdi temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Felméri Lajos témájú médiaállományokat.

PályafutásaSzerkesztés

Elemi és középiskolai tanulmányok után Sárospatakra került, ahol az akadémián a kiváló korabeli filozófus, Erdélyi János előadásait hallgatta. Magánnevelő, majd Pesten folytatja tanulmányait: a teológiai főiskola mellett a bölcsészettudományi karon tanult. Több ízben tanulmányúton vesz részt Angliában, Skóciában, előadásokat hallgat német egyetemeken. Megfordul Franciaországban, Svájcban és Észak-Itáliában is.

Tanári pályafutását a sárospataki főiskolán kezdi, ahol – Erdélyi János halála után – 1868-ban átveszi a bölcsészeti tanszéket. A lélektan, logika, vallásbölcselet és esztétika mellett pedagógiát is oktatott, határozottabban foglalkozik egy újszerű neveléstani rendszer kialakításának gondolatával. Az 1872-ben Kolozsvárott megalapított tudományegyetem pedagógia tanszékének élére kapott meghívást – ez a tudományos szakírói és professzori kibontakozás páratlan lehetőségét kínálta számára. Eddig viszonylag keveset írt, ettől fogva a helyzet megváltozik: sorra jelennek meg tanulmányai a nevelés és oktatás számos kérdéséről a korabeli erdélyi pedagógiai szaklapokban. Az 1882-83-as tanévben a bölcsészkar dékánja.

1872-től neveléstant tanított a kolozsvári egyetemen. 1879-ben Molnár Lajos Athletikai Gyakorlatok című szakmunkájának megjelenésével egy időben, állami megbízással Angliába ment, ahonnan 1880-ban visszatérve, megírta élete nagy művét. Könyvének az adja sporttörténeti jelentőségét, hogy az abszolút lelkiismeretességű és tudású pedagógus biztonságával támasztja alá mindazt, amit Gróf Esterházy Miksa-Molnár Lajos építeni kezdtek. Munkássága elősegítette a modern pedagógiai kibontakozását, amely önálló fejezetben ismertette a testnevelést. Felméri hatására kezdtek 1881-ben labdát rúgni a budapesti református főgimnáziumban.

ÍrásaiSzerkesztés

Kolozsvárott kezd hozzá egyre nagyobb ívű tudomány-népszerűsítő munkásságához. Előadásokat tart, a széles olvasóközönségnek szánt folyóiratokban publikál cikkeket, tanulmányokat szülőknek, pedagógusoknak nevelési, közoktatási, szociológiai kérdésekről. Műveiben jól kitapintható az angol és francia filozófusok, pedagógusok és pszichológusok hatása. A német pedagógiával szemben távolságtartás és kritikai jellemzi.

  • Az iskolázás jelene Angolországban. A vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett jelentés I-II. Budapest, 1881.
  • Úti levelek Skóciából. Sárospatak, 1870.
  • A neveléstudomány kézikönyve. Kolozsvár, 1890.
  • Nőnevelésünk bajai és társas életünk. Kolozsvár, 1883.

Sikerei, díjaiSzerkesztés

Angliában szerzett tapasztalatairól írt tanulmányával elismerő akadémiai jutalmat kapott.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés