Felsőatrak

község Szlovákiában

Felsőatrak (szlovákul Horné Otrokovce) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galgóci járásban.

Felsőatrak (Horné Otrokovce)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületNagyszombati
JárásGalgóci
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Eva Kukučková
Irányítószám 920 62
Körzethívószám 033
Forgalmi rendszám HC
Népesség
Teljes népesség869 fő (2021. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség95 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság208 m
Terület9,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőatrak (Szlovákia)
Felsőatrak
Felsőatrak
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 29′ 26″, k. h. 17° 52′ 51″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 26″, k. h. 17° 52′ 51″
Felsőatrak weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Galgóctól 10 km-re északkeletre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

1156-ban Otroc néven említik először.[2] Neve a szláv otrok (= rabszolga) főnévből ered. Középkori temploma a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve és 1397 előtt épült.

1526-ban Wyffalwssy Mátyás 110 régi jó magyar pénzért eladja Felsewsook és Felsewattrak birtokait Marsoffalwa-i Marowczky Györgynek.[3] Alvinczi-kúriáját 1693-ban említik.

Vályi András szerint "ATRAK. Felső Atrak. Hornye Otrokovcze. Tót falu Nyitra Vármegyében, birtokosa Bertalanfi, és más Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik az előbenitöl nem meszsze, ’s Plébániája van az Esztergomi FőPüspökségben. Ambár fája tűzre határjában elég, ’s gyümötsös kertyei is vagynak; de mivel földgye sovány, és a’ Záporok járják, legelője szoross, réttye pedig kevés, harmadik Osztálybéli."[4]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Galgóci járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 573, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 890 lakosából 881 szlovák volt.

2011-ben 858 lakosából 844 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1695 körül épült, mai formáját 1882-ben, az átépítés után nyerte el.
  • A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt kápolnája.
  • 18. századi barokk-klasszicista kastélya.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
  3. DLDF 107372
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

ForrásokSzerkesztés

  • Ján Hunka 1996: Počítacie žetóny objavené počas archeologických výskumov na Slovensku. Študijné zvesti 32.
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]