Főmenü megnyitása

Felsőcsernáton (románul Cernatu de Sus) Csernáton településrésze Romániában Kovászna megyében.

Felsőcsernáton
Damokos.jpg
Közigazgatás
Település Csernáton
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Felsőcsernáton (Románia)
Felsőcsernáton
Felsőcsernáton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 42″, k. h. 26° 00′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 42″, k. h. 26° 00′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsernáton témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az egyesített Csernáton falu része, a Csernáton-patak felső szakaszán, annak bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe ősidők óta lakott. A falu határában a Hegyesnek nevezett hegytetőn sáncokkal erősített vaskori földvár maradványai láthatók. A falutól 8 km-re északra a Szentkert nevű helyen egy Remetének nevezett kaszáló van, ahol egy 13. századi várfallal övezett kápolna állott.[1] A községet 1497-ben Felső-Chernáthon néven említik.[2] 1910-ben 1287 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.[3]

LátnivalókSzerkesztés

 
Ika várának makettje a dinnyési Várparkban
  • A falu erődített református temploma is középkori eredetű, 1836-ban átépítették, védőfalaiból ma csak alapfalai látszanak.[4]
  • Határában a Nagy- és az Ika-patak összefolyása feletti hegyfokon állnak Ika várának maradványai. Építése a 13. század második felére tehető. A falak által kerített terület hossza 169 méter, míg szélessége a déli oldalon 15 méter, a központi részen 24 méter, az északi végén pedig 15–16 méter. Ma már csak az egyik torony áll, ez eredetileg 20 méter magas volt.[5]
  • Haszmann Pál Múzeum[6]

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1712-ben Bod Péter református lelkész, az első magyar irodalomtörténész.
  • Itt született 1861-ben Bodor János református lelkész, elbeszélő, emlékíró.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Felsőcsernáton - Szentkert. varak.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
  2. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  3. 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 18.)
  4. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  5. A csernátoni Csonka-vár. www.3szek.ro (2013. júl. 13.) (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
  6. Haszmann Pál Múzeum, Csernáton. www.sznm.ro (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)