Felsőcsernáton (románul Cernatu de Sus) Csernáton településrésze Romániában Kovászna megyében.

Felsőcsernáton
Damokos.jpg
Közigazgatás
Település Csernáton
Népesség
Teljes népességismeretlen
Elhelyezkedése
Felsőcsernáton (Románia)
Felsőcsernáton
Felsőcsernáton
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 42″, k. h. 26° 00′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 42″, k. h. 26° 00′ 37″
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsernáton témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az egyesített Csernáton falu része, a Csernáton-patak felső szakaszán, annak bal partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Területe ősidők óta lakott. A falu határában a Hegyesnek nevezett hegytetőn sáncokkal erősített vaskori földvár maradványai láthatók. A falutól 8 km-re északra a Szentkert nevű helyen egy Remetének nevezett kaszáló van, ahol egy 13. századi várfallal övezett kápolna állott.[1] A községet 1497-ben Felső-Chernáthon néven említik.[2] 1910-ben 1287 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.[3]

LátnivalókSzerkesztés

 
Ika várának makettje a dinnyési Várparkban
  • A falu erődített református temploma is középkori eredetű, 1836-ban átépítették, védőfalaiból ma csak alapfalai látszanak.[4]
  • Határában a Nagy- és az Ika-patak összefolyása feletti hegyfokon állnak Ika várának maradványai. Építése a 13. század második felére tehető. A falak által kerített terület hossza 169 méter, míg szélessége a déli oldalon 15 méter, a központi részen 24 méter, az északi végén pedig 15–16 méter. Ma már csak az egyik torony áll, ez eredetileg 20 méter magas volt.[5]
  • Haszmann Pál Múzeum[6]

Híres emberekSzerkesztés

  • Itt született 1712-ben Bod Péter református lelkész, az első magyar irodalomtörténész.
  • Itt született 1861-ben Bodor János református lelkész, elbeszélő, emlékíró.

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Felsőcsernáton - Szentkert. varak.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
  2. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  3. 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 18.)
  4. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  5. A csernátoni Csonka-vár. www.3szek.ro (2013. júl. 13.) (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
  6. Haszmann Pál Múzeum, Csernáton. www.sznm.ro (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)