Felsőcsernáton
Csernáton településrésze Romániában
Felsőcsernáton (románul Cernatu de Sus) Csernáton településrésze Romániában, Székelyföldön, Kovászna megyében.
| Felsőcsernáton | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Csernáton |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőcsernáton
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 45° 58′ 42″, k. h. 26° 00′ 37″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 42″, k. h. 26° 00′ 37″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsernáton témájú médiaállományokat. | |
FekvéseSzerkesztés
Az egyesített Csernáton falu része, a Csernáton-patak felső szakaszán, annak bal partján fekszik.
TörténeteSzerkesztés
Területe ősidők óta lakott. A falu határában a Hegyesnek nevezett hegytetőn sáncokkal erősített vaskori földvár maradványai láthatók. A falutól 8 km-re északra a Szentkert nevű helyen egy Remetének nevezett kaszáló van, ahol egy 13. századi várfallal övezett kápolna állott.[1] A községet 1497-ben Felső-Chernáthon néven említik.[2] 1910-ben 1287 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott.[3]
LátnivalókSzerkesztés
_Ika_v%C3%A1ra_Fels%C5%91csern%C3%A1ton.jpg)
- A falu erődített református temploma is középkori eredetű, 1836-ban átépítették, védőfalaiból ma csak alapfalai látszanak.[4]
- Határában a Nagy- és az Ika-patak összefolyása feletti hegyfokon állnak Ika várának maradványai. Építése a 13. század második felére tehető. A falak által kerített terület hossza 169 méter, míg szélessége a déli oldalon 15 méter, a központi részen 24 méter, az északi végén pedig 15–16 méter. Ma már csak az egyik torony áll, ez eredetileg 20 méter magas volt.[5]
- Haszmann Pál Múzeum[6]
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1712-ben Bod Péter református lelkész, az első magyar irodalomtörténész.
- Itt született 1861-ben Bodor János református lelkész, elbeszélő, emlékíró.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Felsőcsernáton - Szentkert. varak.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912). library.hungaricana.hu (Hozzáférés: 2018. márc. 18.)
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ A csernátoni Csonka-vár. www.3szek.ro (2013. júl. 13.) (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
- ↑ Haszmann Pál Múzeum, Csernáton. www.sznm.ro (Hozzáférés: 2018. márc. 19.)
.svg){kind=small}