Felsőpróna (1899-ig Majzel, szlovákul Vyšehradné, németül Maysel / Beneschau) Németpróna településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban. 2001-ben Németpróna 3134 lakosából 2957 szlovák volt. A németek száma 94.

FekvéseSzerkesztés

Privigyétőltól 13 km-re északra fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A neolitikum időszakától a lengyeli kultúra népe lakta ezt a vidéket. Késő lengyeli kultúrához tartozó csontvázas temetkezéseket tártak fel Felsőpróna vidékén. A kora bronzkorból szekerceleletet találtak. A középső bronzkorban a lausitzi kultúra települése és földvára állt a Felsőpróna feletti Vyšehrad hegyen. A kultúra népe egészen a vaskorig uralta ezt a területet. 1970-1978 között Vyšehrad hegyén 829 m magasságban hatalmas bronzkori földvárat tártak fel. A hallstatt és a latén korból is ismertek leletek. Az i. e. 3. század közepétől kelta, majd germán törzsek jelentek meg itt. Vyšehrad hegyén kelta-dák és a puhói kultúrához tartozó leletek kerültek elő. A kora középkorban szláv törzsek jelentek meg a területen. A Vyšehrad hegyen álló erődítés a Nagymorva Birodalom idején is használatban volt.

Vályi András szerint "MAJZEL. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Bossányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Német Pronának szomszédságában, és annak filiája, réttye jó, fája, legelője elég, malma helyben, piatzozása Német Prónán. " [1]

Fényes Elek szerint "Majzel, német falu, Nyitra vmegyében, N. Pronához 1 óra: 428 kath. lak. F. u. Bosányi csal. Ut. posta Privigye. " [2]

1910-ben 429, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Privigyei járásához tartozott.

NevezetességeiSzerkesztés

A település felett 829 m magasan állnak Vyšehrad várának maradványai. A vár a bronzkortól a Felső Nyitravidék egyik legjeletősebb erőssége volt.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Németpróna hivatalos oldala

ForrásokSzerkesztés