Főmenü megnyitása

Fendrik Ferenc

magyar író, újságíró

Fendrik Ferenc (teljes nevén: Fendrik Ferenc Gyula József; Zalaegerszeg, 1911. augusztus 24.[2]Budapest, 1985. október 29.) író, újságíró. Bulla Elma férje.

Fendrik Ferenc
Született Fendrik Ferenc Gyula József
1911. augusztus 24.
Zalaegerszeg
Elhunyt 1985. október 29. (74 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Bulla Elma
Foglalkozása
Sírhely Farkasréti temető (25-1-52)[1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Fendrik Ferenc témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Fendrik József városi számvevő és Szalay Jolán római katolikus szülők fiaként született. Zenésznek készült, azonban inkább az újságírói pályát választotta. Első sikerét 1935-ben a Volt egyszer egy asszony című vígjátékának köszönhette. Négy évig élt Párizsban, ahol egy lapot is kiadott. 1945–1951 között[3] a Magyar Nemzet szerkesztője volt, az újságban több színikritikája és novellája is megjelent. Írt vígjátékokat és szórakoztató regényeket, valamint számos drámáját színre vitték. 1985. október 29-én délben hunyt el súlyos betegség következtében.[4]

 
Bulla Elma és Fendrik Ferenc sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-52.

MűveiSzerkesztés

  • Volt egyszer egy asszony (1935)
  • Okos házasság (1940)
  • Őszi muzsika (regény, 1941)
  • Aratás előtt (Szabó S.-lel, 1942)
  • Szerető fia, Péter (Szabó S.-lel, 1942 k.)
  • Vigyázz reám! (regény, 1942)
  • Ha száműzik a szerelmet (regény, Budapest, 1943)
  • Két boldog hét (vígjáték, Budapest, 1944)
  • Az én fiam (1944)
  • Nászinduló (regény, 1944)
  • Sok katona és nyúl fagyott meg a mezőkön (regény, Budapest, 1945)
  • Vera és családja (1947)
  • Szombat délután, egyedül (elbeszélés, Budapest, 1968)
  • Az ég teteje (regény és elbeszélés, Budapest, 1971)
  • A halott cápa (elbeszélés, 1974)
  • Séta a szivárványon (kisregény, elbeszélés, Budapest, 1974)
  • Két szék esőben (elbeszélés, 1981)

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. október 25.
  2. Születése bejegyezve a zalaegerszegi állami születési akv. 160/1911. folyószáma alatt.
  3. Más források szerint 1949-1950-ben.
  4. Film Színház Muzsika, 1985. november 9. / 45. szám.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
  • Hungária irodalmi lexikon. Szerkesztette: Révay József, Kőhalmi Béla. Budapest., Hungária, 1947.
  • Magyar filmlexikon I. (A–N). Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-46-2
  • Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.  
  • Mudrák-Deák: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
  • Révai új lexikona VII. (Fej–Gak). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-927-241-8  
  • Új Idők lexikona. Budapest, Singer és Wolfner, 1936-1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7  
  • Zalai életrajzi kislexikon. Szerkesztette: Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, Zala Megyei Önkormányzati Közgyűlés, 1994.
  • Zalai életrajzi kislexikon. 3. javított, bővített kiadás. Szerkesztette: Fatér Bernadett, Horváth József, Kiss Gábor [és mások]. Zalaegerszeg, Deák Ferenc Megyei Könyvtár, 2005.