Főmenü megnyitása

Fenyő László (költő)

magyar költő, műfordító, kritikus

Fenyő László, 1916-ig Friedmann László,[1] (Budapest, 1902. november 9.[2]Rohonc, 1945. március 26.)[3][4] költő, műfordító, kritikus, a Nyugat második nemzedékének jelentős költője és verskritikusa volt.

Fenyő László
Született Friedmann László
1902. november 9.
Budapest
Elhunyt 1945. március 26. (42 évesen)
Rohonc
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása költő, műfordító, kritikus
Kitüntetései Baumgarten-díj (1934)
A Wikimédia Commons tartalmaz Fenyő László témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei Friedman Miksa vörösvári születésű kereskedősegéd és Hahn Lina (Lívia) voltak, izraelita vallású.[2] Kereskedelmi iskolát végzett Budapesten, de – rövid időt leszámítva – nem vállalt állást, hanem csekély költői jövedelméből élt. A Nyugat állandó munkatársa volt, írásai ezenkívül a Válasz, Szép Szó, Tükör, Magyar Csillag, Pesti Napló, Népszava hasábjain jelentek meg. 1936–1940 között Babits Mihály ajánlására a Baumgarten-könyvtár őre lett. 1942-ben és 1944 májusában munkaszolgálatra rendelték, ahonnan október közepén eltávozásra hazaengedték, ám a Szálasi-puccsot követően nem tért vissza századához, hanem Szegi Pálnál keresett menedéket. 1944 végén azonban a Gestapo elfogta, megkínozta, majd visszautalta munkaszolgálatos egységéhez, amely hamarosan 701.303. szám alatt védett lett, mégis több századdal együtt Nyugat felé hajtották. Nem sokkal Kőszeg után egy SS különítmény géppuska-sortűzzel végzett vele és számos társával.[5] Felesége Acsádi (Ádler) Edit volt.

MunkásságaSzerkesztés

Pályakezdését a Nyugat artisztikumával teljesen szakító magatartása kapcsolja nemzedékéhez. Az izmusok jegyében, anarchisztikus indulatokkal lázad. Első verskötetét, az Építés orgonáját (1922) a rendőrség erkölcsi okokra hivatkozva el is kobozza. Pesszimizmust és sajátos budapesti életérzést elegyítő hangjára Elveszett évek (1926) című kötetében talált rá.[6] Egyénisége a harmincas évekkel uralomra jutó realista ízlés hatására szilárdul véglegessé. Nyíltabbá válik, helyét keresi a világban, s ezáltal lírájának tárgybirodalma szélesebb körre terjed. A lírájából általában hiányzó eszmei-erkölcsi állásfoglalást a nácizmussal szembefordulva utolsó két kötetében és posztumusz verseiben érleli ki. Fordított Bruno Brehm, Georg Fink, Richard Katz, Erich Kästner, Thomas Mann, Axel Munthe, Felix Salten műveiből.

MűveiSzerkesztés

 
Fenyő László emléktáblája (Budapest, VI. kerület, Teréz körút 37.)
  • Építés orgonája (1922)
  • Elveszett évek (1926)
  • Fojtott virágzás (1928)
  • Szavak, sebek (1931)
  • Elítélt (1934)
  • Őszi kávéház (1936)
  • Hűség (1939)
  • Csokor (válogatott versek, 1942)
  • Városliget (1943)
  • Elítélt (válogatott versek Komlós Aladár bevezető tanulmányával, 1959)
  • Emlékezés és üzenet (1972)

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1912. évi 39666. sz. ítélete. MNL-OL 30792. mikrofilm 1041. kép 2. karton.
  2. a b Születése bejegyezve Budapest VI. ker. polgári születési akv. 3059/1902. folyószám alatt.
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 192/1952. folyószáma alatt.
  4. Az elhalálozás bíróilag lett megállapítva. A budapesti központi járásbíróság PkI.632287/1951-4. sz. végzése.
  5. Fenyő Lászlót, a kiváló költőt Ausztriában kivégezte az SS. Világ. (1945: 30.) 3.
  6. Fenyő László. In: Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, 2000. I.

ForrásokSzerkesztés

  • Fenyő László. In: Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Bp., 1929. 275.
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Bp., 1999.
  • Fenyő László. In: Magyar Életrajzi Lexikon. Bp., 1967. I. 493.

További információkSzerkesztés

  • Fenyő László. In: A magyar irodalom története 1945-1975. Budapest, 1982. IV.
  • Gulyás Pál: Fenyő László. In: Uő: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Bp., 1939–2002.
  • Fenyő László. In: Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 1996-.
  • Fenyő László. In: Tolnai új világlexikona. Bp., 1926-1933.
  • Fenyő László. In: Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., 2001. II.
  • Fenyő László. In: Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Bp., 1994.
  • Zsolt Béla: Fenyő László: Elveszett évek. Világ, XVII. (1926: 86.) 12.