Főmenü megnyitása

Ferenczy József (író)

író, irodalomtörténész, gimnáziumi tanár

Ferenczy József (Baja, 1855. április 29.Budapest, Erzsébetváros, 1928. március 21.)[1] gimnáziumi tanár, irodalomtörténész, a Petőfi Társaság tagja.

Ferenczy József
Született 1855. április 29.
Baja
Elhunyt 1928. március 21. (72 évesen)
Budapest
Foglalkozása irodalomtörténész

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Ferenczy András és Kizinger Terézia fia. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1878-tól Fehértemplomban az állami gimnázium tanára volt 1883. március 30-áig. Ekkor az Országos Közoktatási Tanács jegyzője, 1890-ben titkára lett. 1897-től a kolozsvári egyetem magántanára, 1901-től a budapesti műegyetemen a magyar nyelv és irodalom nyilvános rendes tanára volt. Halálát tüdőlob okozta. Felesége Bock Berta volt.

Számos életrajzot és tanulmányt írt; sajtó alá rendezte Czakó Zsigmond, Dessewffy Aurél, Garay János, Obernyik Károly összegyűjtött munkáit. Irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmányai, szépirodalmi írásai, ismertetői számos fővárosi és vidéki lapban, illetve folyóiratban jelentek meg.

Álnevei: Fery, Józsefi (a vidéki lapokban.)

MunkáiSzerkesztés

  • Tompa Mihály (Kassa, 1877)
  • A lélektani tanulmány föltétlenül szükséges a művészetekkel foglalkozónak. Bölcsészeti értekezés. Bimberg után ford. (Kassa, 1877)
  • Obernyik Károly szépirodalmi összes munkái. Sajtó alá rendezte és életrajzzal kiegészítette (Budapest, 1878-79. Négy kötet.)
  • Garay János életrajza. Negyven arany jutalmat nyert pályamű (Budapest, 1883)
  • Czakó Zsigmond összes művei. Sajtó alá rendezte és életrajzzal bevezette (Budapest, 1883-84. Két kötet.)
  • Katona József (Pozsony, 1884)
  • Báró Eötvös József (Pozsony 1885)
  • Kossuth Lajos (Pozsony, 1885)
  • Trefort Ágoston (Pozsony, 1886)
  • Mit prédikált egy falusi pap a felebaráti szeretetről (Budapest, 1886; Historiák és Nóták 32. Névtelenül.)
  • A mesterségnek arany a feneke, vagy a munka nem szégyen (Budapest, Históriák és Nóták 38. Névtelenül.)
  • Hogyan gazdagodott meg Kohn Ábrahám szemétből (Budapest, 1887; M. és N. 42. Névtelenül.)
  • Mi van megirva a csillagokban. Tanulságos historia (Budapest, 1887; H. és N. 54. Névtelenül.)
  • Erdős Péter története (Budapest, 1887; H. és N. 59. Névtelenül.)
  • A magyar hírlapirodalom története 1780-tól 1867-ig. (Az MTA által az Athenaeum-díjjal jutalmazott pályamű. Budapest, 1887) Online
  • Gróf Dessewffy Aurél összes művei. Sajtó alá rendezte, életrajzzal és jegyzetekkel kísérte (Budapest, 1887)
  • A talált kincs. Elbeszélés (Budapest, 1887. Névtelenül.)
  • Magyar mesekönyv jó gyermekek számára (Budapest, 1887)
  • A főváros elemi népiskoláiról (Budapest, 1888)
  • Gróf Dessewffy József munkái. III. kötet. Levelek 1812-45. Sajtó alá rendezte és jegyzetekkel kísérte (Budapest, 1888)
  • Rousseau. Carriére után ford. (Győr, 1888; Egyetemes Könyvtár 3. előbb a Közvéleményben 1878. 63-66. sz.)
  • A fa is terem kenyeret. Okos beszéd okos embereknek Budapest, 1888; H. és N. 64. Névtelenül.)
  • A madárijesztő. Tanulságos historia (Budapest, 1886; H. és N. 67. Névtelenül.)
  • A község nagyapja vagy nem mesebeszéd ez (Budapest, 1888; H. és N. 71. Névtelenül.)
  • A zónás atyafiak (Budapest, 1888; H. és N. 76. Névtelenül.)
  • Emlékbeszéd Tóth Kálmán felett (Győr, 1888; Egyetemes Könyvtár 15.)
  • Emlékbeszéd Trefort Ágoston felett (Győr, 1889; Egyetemes Könyvtár 20.)
  • Mi a legdrágább kincse a magyarnak (Budapest, 1889; M. Mesemondó 26. Névtelenül.)
  • A gyermek istenáldás (Budapest, 1889; M. Mesemondó 30. Névtelenül.)
  • Mit beszél a jövendőmondó. Okos embernek való elbeszélés (Budapest, 1889; Historiák és Nóták 84. Névtelenül.)
  • Más kárán tanul az okos. Érdekes historia (Budapest, 1889; H. és N. 89. Névtelenül.)
  • Bolond Matyi és Kuka Miska (Budapest, 1889; H. és N. 90. Névtelenül.)
  • Pulszky Ferenc életrajza (Budapest, é. n. [1889]).
  • A törvénytudó Dániel históriája (Budapest, 1890; H. és N. 99. Névtelenül.)
  • Bécsi bicska, párizsi rongy, bolond magyar. Tanulságos historia (Budapest, 1891; H. és N. 112. Névtelenül.)
  • Pusztul-e a magyar? vagy mire tanít a népszámlálás (Budapest, 1891; M. Mesemondó 52. Névtelenül.)
  • Az élcről (Győr, 1892; Egyetemes Könyvtár 50. Előbb a fehértemplomi állami gimnázium Értesítőjében 1880-ban jelent meg.)
  • Elpusztul-e a magyar bor? Okos gazdáknak való jó tanács (Budapest, 1892; H. és N. 118. Névtelenül.)
  • Hogy leszünk az apró pénzzel? Vagy forint és krajcár helyett korona és fillér (Budapest. (1892. H. és N. 125.)
  • Mit tegyünk a kolera ellen. Javasolja egy doktor (Budapest, 1892; H. és N. 131.)
  • A készpénz zsidó vagy a kit megevett az adósság (Budapest, 1893. H. és N. 136. Névtelenül.)
  • Ki volt nekünk Baross Gábor? (Budapest, 1893; H. és Nóták 138. Névtelenül.)
  • Jókai mint hírlapíró (Győr, 1894)
  • Gr. Dessewffy József életrajza (Budapest, 1897)
  • Aesthetikai és műtörténelmi cikkek (Budapest, 1898)
  • Irodalmi dolgozatok (Budapest, 1898; válogatás kisebb munkáiból)
  • Felolvasások az irodalom és szépművészetek köréből (Budapest, 1909; tanulmányok)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 469/1928. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés