Ferenczy Zsizsi

Ferenczy Zsizsi, Szentimreiné (Kolozsvár, 1895. január 13. – Kolozsvár, 1969. február 13.) magyar énekművésznő. Ferenczy Gyula és Ferenczy György testvére.

Ferenczy Zsizsi
Életrajzi adatok
Született	1895. január 13. Kolozsvár
Elhunyt	1969. február 13. (74 évesen) Kolozsvár
Sírhely	Házsongárdi temető
Házastársa	Szentimrei Jenő
Gyermekei	Kovács Ágnes Szentimrei Judit
Pályafutás
Hangszer	énekhang
Tevékenység	énekesnő
A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy Zsizsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életútja

A felső leányiskola és zenekonzervatórium elvégzése után 1915-ben szülővárosában kezdte operaénekesnői pályáját; az első világháború után férje, Szentimrei Jenő oldalán mint népdalok és balladák előadóművésze bekapcsolódott a hazai magyar irodalmi életbe. 1922-ben a segesvári Petőfi-ünnepélyen székely dalokat és balladákat énekelt, Kolozsvárt székely író-esten (1924) szerepelt, majd önálló Ady-Reinitz-dalestje (1926) és orosz népdalestje (1927) aratott sikert. A KZST tagja. Részt vett Benedek Elek "turné"-in (1927-29), s szerepet vállalt a Kecseti Kaláka művészi folklórmozgalmában, majd férjének Kalotaszegi ballada, ill. Csáki bíró lánya c. népi játékában. Barátnőjéről, Boncza Bertáról magnóra adott vallomását Óvári Attila tette közzé (Korunk, 1967/1), férje visszaemlékezéseinek második részét kiegészítő memoárja kéziratban maradt.

Irodalom

• Szentimrei Jenő: Elfelejtett dalaink. Ellenzék 1934. ápr. 8.; újraközölve Sablon helyett csillag, 1968. 232-36.
• Marosi Ildikó: "Valaki, aki a szívemen átsétált." Új Élet 1967/22.
• György Dénes: Benedek Elek "turnéi". Korunk 1971/5.

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.