Boncza Berta
Désfalvi Boncza Berta (Boncza Berta Bimbi, költői nevén Csinszka) (Csucsa, 1894. június 7. – Budapest, 1934. október 24.) költőnő, emlékiratíró.
Boncza Berta | |
![]() | |
Ady Endrével | |
Élete | |
Született |
1894. június 7. Csucsa |
Elhunyt |
1934. október 24. (40 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Szülei |
Török Berta Boncza Miklós |
Házastársa | |
Pályafutása | |
Írói álneve | Csinszka |
Jellemző műfaj(ok) | vers |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Boncza Berta témájú médiaállományokat. |

ÉleteSzerkesztés
Apja Boncza Miklós (1847–1917) országgyűlési képviselő, erdélyi földbirtokos, ügyvéd, aki közel 50 éves korában vette feleségül saját nővérének leányát, az alig 22 éves Török Bertát. Leányát 1910-től négy éven át svájci Lutryben a Le Marronier leány-nevelőintézetben taníttatta, ahonnan a tizenhat éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel hódította meg az ekkor Svájcban diákoskodó későbbi erdélyi írót, Tabéry Gézát. Még e románc idején, 1911 novemberében kezdeményezett Berta levelezést Ady Endrével is, de az első személyes találkozásukra csak 1914. április 23-án került sor, amikor a költő ellátogatott Csucsára. Az év május 14-én Lám Béla erdélyi mérnök-író titokban eljegyezte Boncza Bertát, ám a nem egészen egy hónapig tartó mátkaságnak az időközben elmélyülő Ady-szerelem vetett véget. A Csinszka név eredete – szemben a közhiedelemmel – nem Ady leleménye, hanem valójában ő nevezte el Adyt tréfából „lengyel nemesi néven” Csacsinszkynek, röviden Csinszkynek. Erre született válaszul a Csinszka ragadványnév, amelyet aztán megtartott Ady halála után is.[1] Ady Csinszka-versei 1914. július 1-jétől kezdtek megjelenni a Nyugatban. Bár édesapja határozottan ellenezte, Csinszka 1915. március 27-én Budapesten hozzáment Ady Endréhez. Boncza Miklós halálával megörökölték a Veres Pálné utca 4. sz. alatti lakást, ahová 1917 őszén költöztek be. Ma az egykori lakás helyén működik a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady-emlékszobája. Ady Endre halála után, 1919 kora tavaszától Babits Mihállyal tartott fenn egy évig szerelmi kapcsolatot.[2] 1920 augusztusában házasságot kötött Márffy Ödön festőművésszel. Negyvenévesen, 1934. október 24-én hunyt el agyvérzés következtében.
A múzsaSzerkesztés
Csinszka a XX. század eleji múzsatípus jellegzetes alakja. A korszak hasonló, több művészt inspiráló hölgyei közül leginkább Alma Mahlerhez lehet hasonlítani. Akárcsak Alma, Csinszka is számos művészeti ágban kipróbálta magát: komolyan foglalkozott képzőművészettel, még Kernstok Károly szabadiskoláját is látogatta egy időben. Verseket, novellákat, szecessziós hangulatú, irodalmi leveleket írt, elsajátította a fotográfia akkoriban bonyolult technikáját. Ám sem elég tehetség, sem elég szorgalom nem volt benne, hogy valamilyen művészeti ágban valóban jelentőset alkosson. Versei először 1931-ben, önéletrajzi írásai csak jóval halála után, 1990-ben jelentek meg nyomtatásban. Néhány rajza, fényképe köz- és magángyűjteményekben megtalálható. Csinszka valódi tehetsége abban rejlett, hogy személyisége másokat ösztönzött alkotásra. Tabéry Géza kamaszszerelmükről írta a Csucsai kastély kisasszonya című könyvét,[3] Fiaskóval végződő jegyességük történetét Lám Béla önéletrajzi regényében, a Körön kívülben dolgozta fel.[4] Ady Csinszka-versei a költő kései szerelmi lírájának legjelentősebb ciklusa. Babits maga is írt verseket Csinszkához, kapcsolatuk idején is.[5] és akkor is, amikor értesült Márffyné tragikusan korai haláláról.[6] Hullámzó intenzitású viszonyuk történetét már 1921-ben közzétette a Nyugatban megjelent Költészet és valóság című novellájában.[7] Márffy portrék, aktok, jelenetek sorát alkotta róla, a festmények és grafikák száma meghaladja a százat, ezért Márffy ezen alkotó periódusát Csinszka-korszakként szokták nevezni.[8] Megkapó pasztellportrén örökítette meg Csinszkát Rippl-Rónai József is, Móricz Zsigmond pedig a Tündérkert c. regényének kis boszorkányát mintázta róla.[9]
„ | Csinszka nem a saját verseiből él igazán, hanem azokban az örök poémákban él, melyek általa születtek akkor, amikor Ady már a halottak élén állott. | ” |
– Reményik Sándor, Erdélyi Helikon 1932/2 |
MűveiSzerkesztés
- Csinszka versei, bev. Vészi József, ill. Márffy Ödön (1931)
- Vallomás a csodáról (önéletrajzának Adyval való megismerkedéséről és házasságukról szóló részlete), Nagyváradi Napló 1932. január 1. 1977-ben Ruffy Péter 22 folytatásban dolgozta fel a kiadatlan memoárt (Csinszka és Ady. Magyar Nemzet, Bp., 1977.január 30. – március 20.)
- Életem könyve, kiadó B. Lukáts Júlia, utószó Benedek István (1990)[10]
EmlékezeteSzerkesztés
- Csinszka (televíziós film, 1987) rendezte: Deák Krisztina
- A másik Csinszka. Márffy Ödön múzsája (kiállítás) Debrecen, MODEM, 2010. február 25. – május 23. (június 20-áig meghosszabbítva)[11]
- Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között. Balatonfüred, Vaszary-villa 2010. november 20. – 2011. április 24.
ForrásokSzerkesztés
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés I. (A–F). Főszerk. Balogh Edgár. Bukarest: Kriterion. 1981.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 259. o. ISBN 963-05-6805-5
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A kérdésről l. részletesebben: Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese. Noran Kiadó, Luna Könyvek, 2009, 121–124.
- ↑ „Mis királyfi, oly gyönyörű, hogy vagy nekem”: Babits Mihály és Boncza Berta, In: Nyáry Krisztián: Így szerettek ők, Corvina, 2012, 36–39.
- ↑ Első megjelenés: Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Temesvári Hírlap, 1934. december 24. (melléklet)
- ↑ Lám Béla: A körön kívül. Bukarest, 1967
- ↑ A legismertebb a Régi friss reggeleim
- ↑ Furcsa elmenni Délre
- ↑ Babits Mihály: Költészet és valóság. In: Nyugat, 1921. 1. sz. 43–46.
- ↑ Rockenbauer Zoltán: Márffy. Életműkatalógus. Budapest/Párizs, Makláry Artworks, 2006, 86–108.
- ↑ Móricz Zsigmond naplójegyzeteit idézi Móricz Virág: Csinszka-sirató. In: Élet és Irodalom, 1975. szeptember 20. 10.
- ↑ ISBN 9635532288
- ↑ A másik Csinszka
IrodalomSzerkesztés
- Ady Lajos: Ady Endre, Budapest, 1923
- Bölöni György: Az igazi Ady, Párizs, 1934
- Tabéry Géza: A csucsai kastély kisasszonya. Brassó 1939
- Franyó Zoltán: Ady-emlékek. Igaz Szó 1957/11
- Lám Béla: A körön kívül. Önéletrajzi regény, 1967
- Óvári Attila: Szentimreiné vallomása Boncza Bertáról. Korunk 1967/1
- Robotos Imre: Az igazi Csinszka, Budapest, 1975
- Szentimrei Jenő: A Boncza-vár históriája I-III; a Magyar Nemzet 1942-es évfolyamából újraközölve: A Hét 1977/36-38.
- Király István: Ady és Csinszka. Egy szerelem és egy házasság története. Kortárs, Budapest, 1980/1-2.
- Benedek István: Ady Endre szerelmei és házassága. Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1991. ISBN 9637673016
- Nemeskéri Erika (szerk.): Kedves Csinszka! Drága Mis! Babits és Csinszka levelezése, Budapest, Pesti Szalon, 1994
- Péter I. Zoltán: Ady és Csinszka. Egy másik szerelem története, Budapest, Noran, 2008
- Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa. Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese. Noran Kiadó, Luna Könyvek, 2009. 413 o. ill. ISBN 9789632830100
- Rockenbauer Zoltán: A másik Csinszka. Márffy Ödön múzsája / Other Csinszka. Muse of Ödön Márffy. Debrecen, 2010, Modem. 80 o. ill. ISBN 9789638843951
- Rockenbauer Zoltán: Márffy és Csinszka. Márffy Ödön festészete a két világháború között. Balatonfüred, 2010. 120 o. ill. ISBN 9789631357790
- Vastag Andrea: Csinszka "Halálra szánt kivételes világ", Két Hollós, 2016
- Vastag Andrea: "Szivem véresre szétzúzott játék" Csinszka összes verse elemző tanulmányokkal, Két Hollós, 2017
További információkSzerkesztés
- Csinszka (Boncza Berta), Múlt-kor (magyar)