Főmenü megnyitása

Flavius Ardabur Aspar

alán származású keletrómai katonatiszt, hadvezér

Flavius Ardabur Aspar (? – 471) alán származású keletrómai katonatiszt, hadvezér, az 5. század egyik legbefolyásosabb politikusa volt.

Flavius Ardabur Aspar
Piatto di ardaburio, argento fuso, 434 d.c. (found in 1769) 03.JPG
Született 400
Elhunyt 471 (70-71 évesen)
Konstantinápoly
Állampolgársága bizánci
Házastársa Leontia Porphyrogenita
Gyermekei
  • Julius Patricius
  • Ardabur
SzüleiArdaburio
Foglalkozása
  • politikus
  • katona
Tisztség
Halál okaemberölés

ÉleteSzerkesztés

Apja, Ardabur (latinosan Ardaburius), a keletrómai hadsereg főparancsnoka oldalán már a 420-as évek végén részt vett a Honorius halálát követő itáliai trónharcokban. A 430-as évek első éveiben a Vandál Királyság ellen vezetett hadjáratot Afrikában. Karrierjének csúcsára II. Theodosius uralkodásának vége felé jutott el mint magister utriusque militae, és feltehetően szerepet játszott a császár kegyenceinek harcában. Valószínűleg Pulcheriának, a császár nővérének szövetségese volt, mert miután Theodosius meghalt, a trónt öröklő császárnő azonnal megházasodott, és választottja Aspar hű tisztje, Marcianus lett. Uralkodása idején Marcianus igyekezett elfojtani a germánellenes politikai irányzat megnyilvánulásait – Aspar bázisát ugyanis a zömmel germánokból álló hadsereg adta –, sőt jótevőjét még patriciusi rangra is emelte, fiát pedig a keleti hadszíntér főparancsnokává nevezte ki.

Marcianus halála után egyértelműen Aspar döntött az utódjáról, aki ismét egy tiszt, I. León lett. (Aspar ariánus lévén nem lehetett volna császár.) Leó a kis-ázsiai izauriakkal szövetségben akart megszabadulni Aspartól, akinek Ardabur nevű fiát árulás miatt leváltották. Leó 466-ban az izauriak vezetőjéhez, Taraszikodisszához adta legidősebb lányát, azonban a 468-ban vandáloktól elszenvedett vereség ismét Aspart helyezte az előtérbe. Az alán hadvezér Patricius (Patrikiosz) nevű fia feleségül vette Leó egy másik lányát, és caesari rangra emelkedett – azaz vallása és származása ellenére megnyílt előtte az út a császári trón felé.

470-ben Ardaburról kiderült, hogy támogatott egy trákiai lázadást. Leó ekkor végleg az alán klán likvidálása mellett döntött: 471-ben a palotában Taraszikodissza-Zénónnal teljes egyetértésben megölték Aspart és Ardaburt, a súlyosan sebesült Patriciust megfosztották címétől, házasságát pedig felbontották. Az udvar germánbarát csoportosulása Aspar, Nagy Theoderich keleti gót király nevelője halálával döntő vereséget szenvedett.

ForrásokSzerkesztés