Fodor Oszkár (színművész)

Fodor Oszkár, dr., született Fuchs Oszkár[1] (Nagyvárad, 1880. január 4.Budapest, 1950. január 5.) magyar színész, rendező, színigazgató.

ÉletútjaSzerkesztés

Fodor (Fuchs) József és Erdélyi Georgina fia. A reáliskola elvégzése után a Rákosi-iskola jeles diplomájával 1901-ben színész lett. Első szerződése a kolozsvári Nemzeti Színházhoz kötötte, onnan elszerződött a Délvidéki színikerülethez, Földessy Sándor nagybecskereki társulatához. 1903-ban a budapesti Tarka Színpad szerelmes színésze és rendezője volt. Onnan 1905-ben dr. Farkas Ferenc szabadkai színházához szerződött és ebben a minőségben működött Miskolcon, Temesvárott és Győrött. Igazgatói voltak még: Palágyi Lajos, dr. Patek Béla, Komjáthy János és Sebestyén Géza, akitől akkor kérte szerződése felbontását, amikor Székesfehérvár városa 1915-ben igazgatóul megválasztotta. Abban az időben már több cikluson keresztül a Színészegyesület igazgatótanácsosa volt. Mint esztéta is elismert névre tett szert, több vidéki újságban állandóan szerepelt színpadművészeti cikkekkel. Két szakmunkája: A vidéki színészet az állam szolgálatában és Vidéki séta címűek feltűnést keltettek. Színdarabjai közül a Mária fia az újpesti Blaha Lujza-Színházban került színre és 1929-ben jelent meg Dr. Gróf Balassa címen egy 4 felvonásos színműve. Ugyancsak 1929-ben (április havában) Pécsett bemutatták Fellegvár c. színművét. A Színészegyesület rendezői ösztöndíját 1915. szeptember havában kapta meg. De azt megelőzően és azután is éveket töltött Berlinben, Londonban, Bécsben, stb., ahol mindenütt mint rendező, színész, filmdramaturg és filmíró működött. Sok német és magyar film főszerepét játszotta. 1925-ben megalakította és kultuszminiszteri engedéllyel vezethette a Thália drámai staggio-net. 1927-től a pécsi Nemzeti Színház igazgatója volt 1938-ig. Emlékezéseit Negyven fokos lázban címmel adta ki (1942). 1933. augusztus 6-án Nagykanizsán házasságot kötött a nála 25 évvel fiatalabb Harczos (Herczner) Irén színésznővel.[2]

Testvéröccse Fodor Andor, színész (megh. 1913-ban), aki egy időben a Magyar Színháznál működött.

Főbb rendezéseiSzerkesztés

  • Verdi: Az álarcosbál
  • Madách Imre: Az ember tragédiája
  • Knoblauch: A faun

Fontosabb műveiSzerkesztés

  • Tengerre magyar!; Magyar Tudományos Könyvkiadó, Bp., 1909
  • Színházi séta. A Miskolczi Nemzeti Színház tagjainak arcképcsarnoka; szerzői, Miskolc, 1910
  • A vidéki színészet az állam szolgálatában; Wolf Biz., Győr, 1913
  • Fellegvárban. Színmű; Nemzeti Színház, Pécs, 1929
  • Lelkek antennája. Regény; Bárd, Bp., 1946

DrámáiSzerkesztés

  • Mária fia (1929)
  • Dr. Gróf Balassa (1929)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Névváltoztatása a M. Kir. Belügyminisztérium 24997/1914. sz. rendelete alapján. MNL-OL 30793. mikrofilm 299. kép 3. karton
  2. A házasságkötés bejegyezve a nagykanizsai állami házassági akv. 126/1933. folyószáma alatt.

ForrásokSzerkesztés