Komjáthy János

(1865-1949) színész, színigazgató

Komjáthy János (Pázmánd, 1865. március 15. – Kistarcsa, 1949. szeptember 11.[1]) színész, színigazgató.

Komjáthy János
Komjáthy János 1896 körül.jpg
Született 1865. március 15.
Pázmánd
Elhunyt 1949. szeptember 11. (84 évesen)
Kistarcsa
Állampolgársága magyar
Házastársa Závodszky Teréz színésznő
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Komjáthy János témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

1893 virágvasárnapján házasságot között Závodszky Teréz színésznővel.

1884 áprilisában kezdte színészi pályafutását Mándoky Béla társulatában. 1886-ban Bács Károlynál, 1889 és 1891 között Krecsányi Ignácnál játszott, ahol hősszerelmeseket alakított és drámai színészként működött. Sikeres igazgató volt Győrött, Debrecenben, Kassán és Brassóban is. Krecsányi után 1913. október 23-án ő lett a buda–temesvári színház[2] társulatának igazgatója 1915 júniusi lemondásáig. 1917. április 1-jén megbízást kapott, hogy az Első Magyar Frontszínház élére álljon. 1919. szeptember 24. és 1921 július között a Várszínház igazgatója volt. 1926-ban letelepedett Kistarcsán.[1] 1933–34-ben tagja volt az Új Színpadnak. Az Országos Színészegyesület tanácsosaként is dolgozott. Szigorú színigazgató hírében állt.

Fontosabb szerepeiSzerkesztés

  • Hamlet (Shakespeare)
  • Othello (Shakespeare)
  • Ocskay brigadéros (Herczeg Ferenc)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b X. KEREPESTARCSAI ÉLETRAJZOK. www.sulinet.hu. (Hozzáférés: 2018. január 31.)
  2. Korábban Krecsányi – bizonyára, hogy pótolhassa a téli évad veszteségeit – nyaranta Budán, az Alagút mellett, a Horváth-kertben álló színkörben rendezett előadásokat a temesvári – korabeli kifejezéssel „buda-temesvári” – társulattal. Trianon és a színház 1. „Magyar szó, magyar dal hangzik Thalia templomában”.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Bp., 1938-1939. Budai-Bernwaliner József ny.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Bp., Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900.